A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői

országgyűlésen fontos témák szerepeltek a politikai és vallásszabadság, a nemzeti nyelv használatának biztosítása. Az országgyűlés határozatához kapcsolódik a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésének 1795. április 25-én hozott határozata, amely kimondja "...minden tudomány magyarul tanítassék" mert ezt kívánja a " művelődés érdeke s a tanítás sikere és az ország törvénye." A tanítás magyar nyelvűsége csak 1833-ban vált általánossá.1792. november 6-december 1 1. Az országgyűlésre utazó debreceni követek neve nem található a városi jegyzőkönyvben.

1796. november 6-december 11. A Pozsonyban összehívott országgyűlésen Debrecen városát Szombati István főbíró és Böszörményi Pál főjegyző képviselte.15 16

1802. május 6-október 31. A Pozsonyba összehívott országgyűlésen Debrecen városát Domokos Imre és Simonffy Sámuel képviselték. Mivel megbízatásukról lemondtak, helyükre Böszörményi Pál és Sárói Szabó Istvánt jelölték ki.17 *

1807. április 9-december 15. A Budára összehívott országgyűlésen Debrecen városát Simonffy Sámuel képviselte. A követ napidíját a Budán dühöngő nagy drágaság miatt a választott hites közönség 3 forintról 6 forintra, a mellette lévő canellistáét 2 forintra, a hajdúét 1 forintra emelte.Is

1811. augusztus 25-1812. május 26. A Pozsonyba összehívott országgyűlésen Debrecen városát Kászonyi János és Vecsey Sámuel képviselte.19

1825. szeptember 14-1827. augusztus 18. Az országgyűlésen Debrecen város képviseletében megjelent Komlóssy Dániel szenátor, és Tikos István ügyvéd, szenátor Debrecen város tanácsa országgyűlési követei számára a város sérelmeinek orvoslásáért folytatandó tevékenységet tűzte ki feladatul. Debrecen sérelmi listája: a királyi cenzus

15 Uo., Debrecen város történeti kronológiája. HBMLÉ. XIV. k. 175.

16 Zoltai Lajos i.m.

17 Uo.

IS ru

37