A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői

nők és Brockhoff György János jegyző kapták feladatként. A városi tanács segítségként az összeírást végzők mellé kiküldte Pósalaki János jegyzőt, Monori István és Nánási István elöljárókat.4

A Rákóczi szabadságharc éveiben több országos és partialis gyűlésen vettek részt Debrecen város követei.

Az 1705. országgyűlésen, amelyet először Rákos mezejére hirdettek, Debrecen városát Diószegi Sámuel és Monori István képviselték. Később derült ki, hogy Debrecen és Bihar vármegye meghívása tévedésből történt Bihar megye küldöttei be sem mehettek Szécsénybe. A debreceni követeket sem eskették meg a magyarországi rendek erős hittel megpecsételt confederációjára, mivel kétség kívül a Partiumhoz tartozónak gondolták.

II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásánál jelen volt Dobozi István főbíró, Váczi János és Lévai István tanácsnokok is. A debreceniek a jeles alkalomból 200 cseber bort, 60 hízott vágó ökröt, lisztet, szalonnát vittek a fejedelmi udvarba.5

1707. február 28. A Fejér-gyarmati partiális gyűlésen - amelyen a Tiszáninneni megyék gyűltek össze - Debrecen városát Titkos János és Veresmarti János képviselték. A gyűlés határozatával Debrecenre 30 portaadót, vagyis 4575 rh. forint adót vetettek ki.6

1707 május 31-június 22. A Habsburg ház trónfosztását kimondó ónodi országgyűlésen Debrecen város képviseletében jelen volt Titkos János és Veresmarti János tanácsnok.7

1712-1716. A pozsonyi országgyűlésen Debrecen városát Diószegi Sámuel és Lévai István képviselték "...akik hévvel, bár kevés sikerrel védték ott városunk nagyon fontos érdekeit."8

‘1 Zoltai Lajos i.m.

5 Dobozi István Debrecen városának több éven át főbírája. II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel a sámsoni táborban találkozott. Zoltai Lajos i.m., Sziics István i.m.

6 Zoltai Lajos i.m.

7 Uo.

8 Diószegi Sámuel a Rákóczi-szabadságharc idején Debrecen tárgyaló tanácsnoka. Zoltai Lajos i.m.

35