A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Tejtermékek és húsfélék vetélkedése a régi debreceni háztartásban. Közli: Radics Kálmán

Átkosföldnek nevezik ma is. A közönség egy része előtt annyira ellenszenves volt ennek a sovány homokbuckás területnek a színház kedvéért kiosztása. Mások vélekedése szerint az Atkos föld elnevezés inkább terméketlensége miatt ragadt reá.

A sertéshízlalók ügye e földek eladásával sem nyert kielégítő megoldást. Az eladási feltételekben megállapított korlátozáshoz, innen 70 esztendő távolából úgy látszik, hogy sem a majorsági földek tulajdonosai, sem a városi hatóság nem ragaszkodott szigorúan. Mert már 1869- ben a városi közgyűlés arra utasítja közrendtartási bizottságát, hogy figyelemmel a sertés kereskedelem igen fontos érdekeire, tegyen javaslatot, hol és a várostól milyen távolságra helyeztessenek el a sertéshízlalók (Közgy. jkv. 246-1869. bkgy.).

Sem a várt javaslatot, sem az arra hozott közgyűlési határozatot nem találtam meg. Azonban 1890 elején új szabályrendelet készült a sertéshízlaló telepek engedélyezéséről. Ennek 1. íj-a telepengedélyhez köti a sertéshízlaló felállítását. A 2. § szerint egészségügyi tekintetből csak a város keleti és délkeleti oldalára engedélyezhetek, mégpedig túl azon a térképi vonalon, amely a Csapókért déli gyepűjén a MÁV-tól mért 500 méterre eső ponttól fogva, párhuzamosan a vasútvonalával húzatott a Homokkert keleti szegletéig, innen pedig ugyanezen kert szélén halad a váradutcai temető keleti végéig, majd délnyugoti irányban keresztül vág a mikepércsi országúton s úgy éri el a Boldogfalvai kert délkeleti szegletét. Ez a szabályrendelet tehát az 1864-ben kiosztott majorsági földek összes külső részeit engedélyezte sertéshízlaló helyül. De megkövetelte, hogy az ott már meglévő házlakók egy év alatt vízhatlan mésszel készülő burkolással és sertésfürdővel láttassanak el.

Egy érdekcsoport Pálfi Dániel vezetése alatt még a most említett szabályrendelet megalkotása előtt részvénytársasági alapon a vasút- és a diószegi út keresztezésénél sertéshízlaló telepet és előlegkölcsönző pénzintézetet akart alapítani. A városi közgyűlés 1883 nov. 8-án 20 hold földet 6000 forintért oda is ígért nekik, sőt kész volt 300 db harmincezer frt névértékű részvény jegyzésével is támogatni a vállalatot. (Közgy. jkv. 208-1883. bkgy. sz. h.). Egy év múlva ugyanezen helyen szemelt ki és kért a pénzügyminisztérium a várostól 24 hold földet a felállítandó dohánygyár számára. Teljesült is a minisztérium

259