A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: A Debreceni Fazekas Ipartársulat története a levéltári források tükrében
A szabad, kötöttségektől mentes ipargyakorlás nagy felháborodást keltett az iparosok körében. Nem tartalmazott semmi megszorítást a kontárokkal szemben, sőt a szakmai ismereteket, s annak bizonyítékait nélkülözőknek kedvezett. A törvény sok lazaság forrása lett, ezért később szabályozni kellet. Természetesen sokáig érződött a régi céhes kötöttségek hatása /ami a szervezeti életben is megmutatkozott/, ezek csupán különbséget, s már kevésbé kötelező érvényű törvényeket jelentettek az ipartársulatokon belül. Amikor az 1884. évi XVII, te. létrehozta a lényegében 1949-ig működő ipartestületeket, tulajdonképpen a kapitalista ipar gazdálkodási lehetőségeit teremtette meg.7 XXX Az 1872. évi törvény életbe lépése után 3 hónap alatt kellett feloszlatni a céheket, s 9 hónap állt rendelkezésre az ipartársulatok létrehozására. A céhek vagyona átszállt az új szervezetre. Általános gyakorlat volt, hogy a céhek egyszerűen felvették az ipartársulat nevét és úgy folytatták munkájukat. Ezért gyakori jelenség, hogy a jogfolytonosságot élvező ipartestületi jegyzőkönyvekben még céhes adatokat találunk, vagy a céhes jegyzőkönyvek végén az ipartársulatok és ipartestületek működésére utaló feljegyzések találhatók. A Debreceni Fazekas Ipartársuiat a kalapos, a szíjgyártó, a kőműves, a kerékgyártó és kötélgyártó társulatok mellett, az elsők közt alakult meg. A társulat zöme 1873-ban alakult, legkorábban a vőfélytársulat, legkésőbb a szappanos ipartársulat szerveződött meg. A társulatok Debrecenben is a cégek jogutódjának tekintették magukat. Feladatuknak tartották ellátni tagjaik személyi, szakmai és termelési érdekképviseletét. Alapszabályszerűen működtek, ügyeik vezetését a közgyűlés, a választmány és a tisztikar volt hivatott. Működésüket a Földművelés, Ipar és Kereskedelemügyi magyar királyi miniszter hagyta jóvá. Bármennyire is sürgette e törvény az ipartársulatok megalakítását, 1880 végéig összesen 24 törvényes alapszabállyal rendelkező ipartársulat alakult, noha 1872-ben 59 céh működött Debrecenben. Király Ferenc adatai szerint az I860, évben 1151 kézmüiparos, az összes ipart űzőknek 45%-a, nem tartozott az új szervezetbe.8 7 Sőregi János: Vezető Debrecen szent királyi város Déri Múzeumában. Db. 1939. 152. 8 Király Ferenc i. in. , Db. 1882. 707-711. 199
