A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen 1900-1910 közötti vendéglátóiparáról

böl is többféle állt rendelkezésre: bécsi óriás virsli, poprádi, frankfurti, prágai mesés, stb. Sörből elsődlegesen Drehert, de Korona, pilseni és bajor söröket adtak itt. Borokból az új-kerti bort 26 kr-ért, a martinkait 30 kr-ért adta, de a borok nagyobb részét báró Edelsheim Gyulai Lipót uradalmából szerezte be.

A jó minőség mellett alkalmazott mérsékelt árak, s a kiváló kiszolgálás vonzotta ide a közönséget. Az időként és alkalmanként megjelenő vendégeken túl a korszak asztaltársaságai közül rendszeresen itt jöttek össze a "Jó barátok", a "Polgári Kör", "Szent László dalkör", a "Zóna", a "Kereskedő ifjak", a "Demokraták" és a "Fodrászsegédek".

A nagy forgalom az alacsony árak ellenére is szép bevételt biztosított Márkus Jenőnek.100

MAGYAR KIRÁLY kávéház /Kossuth és Sas utcák sarka, Széchenyi u. 57. Piac u. 67./

Tulajdonképpen három ilyen nevű kávéháza is volt Debrecennek, de mind a háromnak egyazon tulajdonosa volt. Előfordult, hogy - a korabeli sajtó tanúsága szerint -, amikor két "Magyar király kávéház" egyidejűleg működött városunkban.

Még a múlt századi források közlik, hogy Erőss Lajos, a Vilmos Lajos sörcsarnoka mellett, a Fried féle házban, azaz a Cegléd- /ma Kossuth/ és Sas utcák sarkán megnyitja kávéházát, ahol "...kávéházi italok, a vízhez való bortól, a legfinomabb francia pezsgőig ..." lesznek kaphatók az italok.101 A századfordulóra azonban ez a helyiség megszűnt, s a "Magyar király kávéház" néven akkorra már a Széchenyi utca végén lévő szórakozóhelyet említik 102 Sőt 1903-tól az előzővel egyidejűleg a "Frohner" szálló földszintjén működő, s szintén Erőss Lajos tulajdonát képező másik "Magyar király kávéháziról is folyamatosan közölnek adatokat a források.

A két kávéháznak nemcsak a helye, hanem vendégkoszorúja, működtetési nívója is különbözött egymástól.

100 UDFU. 1902. febr. 15.

101 D. 1909. nov. 7., DU. 1904. oki. 29.

102 DE. 1887. máj. 5„ 7.

178