A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen 1900-1910 közötti vendéglátóiparáról
Az eklektikus stílusú egyemeletes szállodát 1882-ben építették Steindl Imre tervei szerint 50 szállodai szobával, több étteremmel, kávéházzal, Mirkovszky Géza freskóival díszítve, légszesz világítással. A tulajdonos maga Debrecen városa volt, de ezt a vendéglátó helységét bérlőkkel működtette. A város közgyűlése olyannak ítélte Fehér Hermannt, aki már 32 éven át pontosan fizető bérlője volt a városnak, s így a következő tíz évre is, 1902. dec. 31-ig megkapta a bérletet. 1895-ben azonban már nehézségek adódtak az irányításban, így Fehér társnak maga mellé vette Tatár Gusztávot. Fehér Hermann rövidesen meghalt, s özvegy Fehérné és társa egyre nehezebben tudtak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek. A hitelezők konzorciumba tömörültek és a bérlet utolsó idejére átvették az üzem vezetését. így akarták a fenyegető csődöt elhárítani s követeléseiknek legalább bizonyos hányadát megmenteni. A szakszerűtlen vezetés és a társuláson belüli összeegyeztethetetlen különböző érdekek az "Aranybika"-t gazdaságilag mélypontra juttatták.10 A megmentés érdekében volt még egy sikertelen kísérlet, Lindbauer Kálmánt bízta meg a konzorcium a hotel vezetésével. Ez sem járt kellő eredménnyel, holott az "Aranybika"-ban színvonalas rendezvények követték még ekkor is egymást. Ezek közül kiemelkedett a magát magyarnak valló József főherceg 500 terítékes vacsorája, amelyen Debrecen város társadalmának és közéletének személyiségei voltak a vendégek. Emlékezetes rendezvény volt a "Fehér bál" is, ahol a hölgyek, de a 39-ik gyalogezred tisztjei is mindannyian fehér ruhában jelentek meg a jogász és tisztviselő bálon.11 Ez időben kezdték alkalmazni tavasztól őszig a kávéház elé kitett "vendégfogó" asztalokat, a "kioszk" módszert is. Tervek születtek az "Aranybika" átalakítására. Megállapította ugyanis az 1901. júl. 25-i városi közgyűlés: "Az Aranybika mai állapotában méltán esik kifogás alá. "Kevés a bérbe adható szobája, kávéháza, étterme, díszterme sötét és célszerűtlen. Bővíteni kell a szállodát.12 Kétféle terv is született. Először is döntöttek arról, hogy a jövőben az "Aranybika" és a nagyerdei "Vigadó", valamint a "Leveles-szín" együtt lu Balassa Sándor: A debreceni Aranybika szálló története /D., 1959./ 58.old. 11 DU, 1901. febr. 3. 12HBMLIV. 1403/a 22/1901/134. 149