A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék 1861-1871. évi működésének vázlata
latkoztak arra is, hogy a sérülés könnyű vagy súlyos testi sértésnek minősül-e. A tisztifőügyész testi sértés miatt 788 személy ellen emelt vádat. A cselekmények elkövetésének kiváltó okai nagyrészt azonosak voltak az emberölések kapcsán már említettekkel. Ezek mellett azonban jelentős számban fordultak elő a gazdálkodással kapcsolatos szóváltásokból - telekhatár viták, vetések, termések lelegeltetése, eltulajdonítása, stb - támadt könnyebb-súlyosabb eredménnyel járó tettlegességek. A törvényszék összesen 608 vádlott bűnösségét állapította meg s 580 főt szabadságvesztéssel, 28-at pedig egyéb büntetéssel sújtott. Az ítéletekből kitűnően az okozott sérülések általában következmények nélkül gyógyultak, mert nemcsak a vádlottak döntő többsége, hanem a sértetteké is a 19-40 éves korosztályhoz tartozott. Tragikus esetek csak ritkán fordultak elő, mint pl. azé a 7 éves kislányé, akinek a vádlott gondatlansága következtében mész csapódott a szemébe és megvakult. Vagy azé a néhány felnőtt emberé, akik sérüléseik miatt végképp munkaképtelenekké váltak. Ami a szabadságvesztések tartamát illeti, a vádlottak 96,9 %-át 48 órától 6 hónapig, 3,1 %-át /18 fő/ pedig 6 hónaptól 1 év 6 hónapig terjedő időre ítélték. VII. Lopás, orgazdaság A lopások miatt indított nyomozás nemcsak a tettesek, hanem azoknak a személyeknek a felderítésére is irányult, akik a jogtalanul eltulajdonított ingóságokból ingyen vagy vásárlás címén részesültek. A tisztifőügyész összesen 904 - köztük 244 nő /27 %/ - ellen emelt vádat lopás, illetve orgazdaság miatt Mivel a hajdúvárosok lakosságának nagy része mezőgazdasági termeléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, a tolvajok sűrűn látogatták a legelőket és mezőket. Lábasjószágokat, sertéseket, juhokat hajtottak el, bűzakereszteket, szénaboglyákat dézsmáltak meg, krumplit ástak 104
