A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Gazdag István: Debreceni díszpolgárok
A SZABADSÁGHARC IDEJÉN Mindössze 3 díszpolgári cím adományozására került sor, elsőnek Kossuth Lajos Pest vármegye követe „mint a békés reformok vezetésében mások felett kitűnő hazafi, közakarattal és szűnni nem akaró örömrival- gások között polgárrá választatott.”4 A jegyzőkönyvbe március 19-én beírt sorokból egyértelműen kiderült, hogy a város vezetői március 15-től békés reformokat vártak és Kossuth Lajost e politika vezetőjének tekim tették. AZ ABSZOLUTIZMUS ÉVEI 1850—1857, valamint 1864—1865 között 23 díszpolgári cím adományozására került sor. A császári adminisztráció nem mozdította el polgármesteri tisztségéből Poroszlay Fridriket, így az 1853-ig a tanács élén állt. A császári miniszteri biztos, valamint a kerületi katonai parancsnok azonban meghatározták a város vezető testületének mozgásterét, annális inkább, mivel a város autonómiáját 1854-ig felfüggesztették. A város vezetői lojalitásuktól remélték sorsuk jobbrafordulását, ezért került sor Cseh Eduárd cs. kir. miniszteri biztos és Braunhof fér János cs. kir. kerületi katonai parancsnok 1850. június 26-án tett látogatása után a két osztrák vezető díszpolgári címmel való kitüntetésére.5 Érdemes felidézni a városi jegyzőkönyvbe való bejegyzést-а cím adományozásának indoklását:”. . . nyájas leeresz- kedésök és bíztató szavaik által magok iránt városunk lakosait lekötelezték különönsen azon biztató szavaik által, nyilatkozatuknál fogva miszerint városunkról s ennek lakossairól a valósághoz hív kedvező tudósítást fognak felterjeszteni. Magok után kedves emlékezetet hagytak, illő lenne díszpolgári levéllel megtisztelni. . ,”6 Az abszolutizmus által kialakított keretek között élni nagyon nehéz volt, a remény tartotta az emberekben a lelket. Nos, ilyen körülmények között egy „nyájasan” leereszkedő osztrák, aki „biztató szavakat” is mond valóban fontos lehetett a debrecenieknek, olyan fontos, hogy díszpolgári címet is adtak neki. De az első kettőt további 21 követte és ezek között 3 miniszter (az egyik Bach Sándor belügyminiszter!) Bécs magyarországi helytartója, 2 miniszteri biztos, a csendőrség-rendőrség főparancsnoka, 6 magas rangú katonatiszt, 3 udvari hivatalnok és mások szerepeltek. Valószínű, hogy az önkényuralomnak ezeket a személyiségeit más magyar városok is díszpolgárnak választották. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy Kossuth Lajos, Széchenyi István mellé bekerült a debreceni díszpolgárok sorába Bach Sándor hírhedt osztrák belügyminiszter is! Az utókor több alkalommal kérdőjelezte meg az adományozást lebonyolító korabeli debreceni vezetők magatartását. 1903 tavaszán budapesti egyetemisták indítottak mozgalmat a magyar városok díszpolgárai közé becsempészett osztrák politikusok, katonák és zsandárok törlése érdekében. A Debrecen c. lap két cikkében szólt a debreceni dísztelen „díszpolgárokról” és sürgette törlésüket: „Debrecen város 4. HBML. IV. A. 1011/a. 118. 1848. március 19. 232 oldal. 5. HBML. IV. B. 1109/a. 4. 50 oldal. 6. Uo. 59
