A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen zenei életéhez az abszolutizmus korában (1849-1867)

képezdei tanfolyam 2 évessé tétele. Az intézmény zenetermének felsze­reléséhez tartozott: 1 harmonium, 5 zongora és a tanulók között kiosz­tott 45 hegedű.52 A város zenei életének jelentős eseményei közé tartozott az, hogy 1850-ben az énekkar Szotyori Nagy Károly vezetésével megkezdte mű­ködését a Kollégium falai között, 1854-ben pedig Üjfalussy József mun­kájának eredményeként már a zenekar is újjászerveződött. Szotyori Nagy 1853-ban magánzeneiskolát is irányított, s az oktatásban 50-60 növendék vett részt. Ekkor már a városban élt Emmerth Antal, a híres zongoramű­vész, aki Amerikában is hangversenyezett, és Cohn Adolf hegedűtanár, aki vonósnégyes társulatot alapított. A kollégiumban 1860 decemberében Farkas Ferenc vaskereskedő vetette fel a zeneiskola létesítésének esz­méjét. Fel is ajánlott 500 forintot a nemes célra, majd gyűjtőíveket bo­csátottak ki. Reményi Ede hegedűművész 1861. május 2-án hangversenyt adott a Zenede javára. A „Debreceni Zenede” megalakulását az 1861. de­cember 29-én megtartott első közgyűlésen mondták ki. Az iskola 186i2. no­vember 3-án kezdte meg működését a gróf Dégenfeld ház emeletén 6 helyiségben. Farkas Ferenc lett a zenedei elnök, az új intézmény első igazgatója pedig Komlóssy Lajos.2* A Zenede felszereléséhez tartozott az induláskor egy falitábla, egy hangjegytartó és egy hegedű, amelyet Reményi Ede ajándékozott az is­kolának. Ezután a város 5 hang jegy tartót, Komlóssy Lajos egy hege­dűt és Komlóssy Imre egy mélyhegedűt adott a zenetanítás céljára. Még ebben az évben 2 régi zongorát vásárolt a Zenede, majd Kiss Sándor egy harmadikat ajándékozott. Nemsokára újabb 2 zongora került az intéz­mény birtokába.22 23 24 Az induláskor 270 növendék iratkozott be a zeneis­kolába, és a tanítás három tanszakon indult. Zongoraszakon Emmerth Antal, hegedűszakon Cohn Adolf, énekszakon pedig Gáspár Ignác vol­tak az első tanárok. Tanítottak elméletet és összhangzattant is, amelyet Emmerth Antal adott elő. Az iskola tanrendszerének kidolgozáísábap nagy része volt Szotyori Nagy Károlynak, aki 1864-től a zongora tan­szakon is tanított.25 26 Komlóssy Lajos magyar nyelvű tankönyv hiányá­ban lefordította Sechter Simon tankönyvét.20 Sok értékes könyv- és zenemű adományban részesült a Zenede. Mosonyi Mihály, a hírneves zeneszerző — akit a Zenede tiszteletbeli tagjává választottak — eddigi zeneműveit ajánlotta fel az inté­zet könyvtárának.27 Langer János pestbudai zenedei énektanár énekis- kolai kézikönyveket ajándékozott.28 Lobmayer János a „Zampa” és a „Sevillai borbély” című dalműveket két kötetben küldte meg.29 Komlós­22 Varga G.: Tanítóképzés... i. m. 8. old.; Joó István: A tiszántúli ref. egyházke­rület tanítóképezdéje és gyakorló iskolája. In.: Debrecen sz. királyi város egyetemes leírása. (Szerk.: Dr. Zelizy Dániel) Db. 1882. 452, 454, 455. old. 23 Szatmári E.: A debreceni zeneoktatás története... i. m. 7—8. old.; Debrecen szabad királyi város zeneiskolájának emlékkönyve fennállásának 75. éve alkal­mából. .. i. m. 8. old. 24 Szatmári E.: A debreceni zeneoktatás története... i. m. 9. old.; A Debreceni Zenede története... i. m. 203. old. 25 Szatmári E.: i. m. 9. old.; Debrecen szabad királyi város... i. m. 8—9. old. 26 Die Grundsätze der musikalischen Komposition 27 HB ML. VIII. 661/b. 1. k. 20/1863. kgy. 1863. február 1. 28 U. o. 16/1863. kgy., 1863. január 4. 29 U. o. 1Ó7/1863. kgy., 1863. július 10. 90

Next

/
Thumbnails
Contents