A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és Debrecen
gette nagyobb nyomatékkai, s a végén nem riadt vissza egy demagóg szólamtól sem: „miilók várják, kik pedig nem zsidók, hanem e’ hazának százados teherhordó fiai — az emancipatiot.” 73 Mindkétszer küldői utasításait74 követve cselekedett, ám az okfejtés, a gondolatmenet a sajátja volt, és nyilvánvalóan ő maga is osztotta a debreceni aláírók véleményét.75 Kossuth Lajos pontosan ismerte fel, hogy a diétán nem pusztán egy elszigetelt akció kapott nyilvánosságot, hanem a szabad királyi városok jelentékeny részének, valamint az emancipáció más ellenfeleinek álláspontját foglalta írásba, öntötte szavakba Debrecen vezetése, illetve jobb sorsra érdemes, tehetséges követe. Ezért tette közzé a nagy vihart kavaró hozzászólást; de közzétette a zsidók egyenjogúsítását szorgalmazó vármegyei követek cáfolatait is.76 Vagyis bármennyire helytelenítette a debreceniek eljárását, felfogását, ezúttal nem ő vállalkozott a polémiára; remek szerkesztői fogással átengedte a vitapartner szerepét a diétái tárgyalások résztvevőinek.77 összegzés Kossuth Lajos három és fél évig állt a Pesti Hírlap élén; a bécsi udvar eddig tűrte szerkesztői, újságírói működését. E viszonylag rövid időszak alatt Debrecenről is gyakran írtak az újságban, s a városból is jelentkezett néhány alkalmi munkatárs. A kezdeti közeledés azonban nem érlelődött igazán bizalmas, szoros kapcsolattá. Már a protestáns unió körüli vitákban felszínre törtek a nézetkülönbségek. A debreceniek egyre inkább érezhető idegenkedését csak részben ellensúlyozhatta, hogy Kossuth cikkek hosszú sorában támogatta, siettette az itteniek nagy álmának, a vasútvonalnak a megépítését. Az egyik vezető tisztviselő azt állította ugyan — a Pesti Hírlapra célozván —, hogy „mi reánk városiakra nézve az időszaki sajtó legújabb időben akkint hatott, mint hat tűzkőre az aczél, melly amabból a’ ben rejlett szikrát előidézi”78, de éppen a városi reform kérdésében vált világossá, mennyire távol áll egymástól a debreceni magisztrátus és a pesti szerkesztő. A városvezetés „fontolva haladó” konzervatívizmusát, még inkább az előző évtizedekben meggyökeresedett oligarchikus kormányzás fenntartásának szándékát és a polgári átalakulás gondolatát következetesen képviselő Kossuth Lajos felfogását nemigen lehetett összeegyeztetni. 73 Pesti Hírlap, 1844. márc. 14. 180—181. p. Röviden ismerteti Balogh I. i. m. 35. p.; valamivel részletesebben Varga Z.; 1934. 43. p. 74 Debreceni várospolitika 1825—1848. Országgyűlési utasítások, tudósítások. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1989. 95—96. p. 75. önálló nézeteit említi Balogh I. i. m. 32. p. 76 Pesti Hírlap, 1844. márc. 14. 181—182. p. 77 Kossuth Lajosnak a zsidókérdésben elfoglalt álláspontjáról ld. Szabad Gy. i. m. 67—68. p. 78 Pesti Hírlap, 1843. febr. 23. 124. p. — az —о— szignóval közölt levélből. 84
