A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1585-1587)

OKLEVELEK A NEMESEK ÉS DEBRECEN MEZŐVÁROS VISZONYÁHOZ

(1585—1587)

Balogh István III.

Debrecen mezőváros magisztrátusa és az ottlakó nemesek feletti bíró illetékesség miatt folytatott vita Báthori Zsigmond erdélyi vajda 1584-ben kelt parancslevelével elcsitulni látszik ( V. ö. Hajdú-Bihar megyei levéltár évkönyve. XIX. Db. 139—140. o.) Legalább is ezután két évtizedig okleveles nyoma nincsen felújulásának.

Annál élesebben lángolt fel viszont a mezővárosban levő Kardos kúria részben, majd teljes egészében való megszerzéséért való küzdelem. Ez is eltartott 1590-ig, a tárgyalt években éppen csak megkezdődött.

A Kardos családnak 1584-ben már csak két egyenesági leszármazottja élt és Kardos Józsa már halott, özvegye Lónyay Erzsébet jegyajándékban bírja a kúria egy részét; Józsa testvére, Miklós nem is lakik itt, a váradi vár familiárisának említik az iratok.

Lónyay Erzsébet 1584 elején a vajda ítélőszéke előtt emelt panaszt, hogy a romladozó kúriáját bérbe adta, de a bérlő adós maradt a bérösz- szeggel és még a rábízott ingóságai sem voltak biztonságban. Mikor a bérösszeg miatt lefoglalt 10 vég abaposztót és az ingóságait el akarta vinni, a debreceni bíró és esküdt polgárai erőszakkal akadályozták meg. A per az év folyamán bevégződött, a várost el is marasztalták a hatalmaskodás miatt. (Vö. Id. h. 136—139. o.)

1585 elején arról értesülünk, hogy Lónyay Erzsébet újabb hatalmaskodás miatt most már nem az országbíró — mint előbb —, hanem a vajda ítélőszéke elé idéztette a bírót, négy névszerint megnevezett esküdtet és két szenátort (1. sz. irat).

Nyilván a megújuló hatalmaskodás indította Kardos Miklóst, — mivel hogy a város lakói részéről őt ért sokszoros zaklatás miatt nem tartható kúriáját és a hozzá tartozó Német utca végén levő puszta majorházát —, a maga és utódai érdekében elcserélje Chukath Péterrel, a bajoni vár prefektusával, annak Várad—Velencén levő kőházéval, szőlőjével és rétjével (2. sz. irat.)

A mezőváros magisztrátusa az elidegenítés hírére jó előre, már 1584 szeptemberében óvást emelt ez ellen. A szomszédság jogán mind a két felet óvta a vételtől és eladástól, mind Báthori Istvánt és a vajdát a felségjogán reájuk háramló nemesi kúria eladományozásától (Vö. Id. h. 140—142. o.)

5