A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Gazdag István: Debreceni díszpolgárok
DEBRECENI DÍSZPOLGÁROK Gazdag István Díszpolgár az, akit a tisztelet és hála jeléül valamely város vagy község tiszteletbeli polgárává választanak.1 A díszpolgári címet a város vezetőinek, vezető testületéinek, egyesületeknek vagy országos fórum kezdeményezésére adományozhatta Debrecen városa. Äz első négy díszpolgárt 1835-ben a tanács gyűlése választotta, de az év végén a tanács és a választott hites kommunitás közös gyűlése mondta ki a határozatot. A következő alkalommal 1844-ben és a következő évben a kommunitás közös gyűlése, 1845 év végén viszont újra a tanács döntött. Kossuthot és Kézyt 1848-ban már a közgyűlés választotta díszpolgárrá. Az abszolút uralom bekövetkeztével egészen a város autonómiájának 1853 évben történt felfüggesztéséig megint csak a tanács választotta a díszpolgárokat. 1854-től 1861-ig a birodalmi kormány által szervezett „községtanács”, mely a tanácsot és a közgyűlést egyesítette magában, választ. Az alkotmánynak rövid ideig tartó részleges visszaállítása idején (1861) újra a közgyűlés hatáskörébe esett a választás. Annak megvonása után, tehát az 1864 és 1865 évi választásoknál ismét az abszolutizmus előbbi szervét, a községtanácsot találjuk. A kiegyezés után véglegesen tisztázódott, hogy Debrecen város díszpolgári címét a közgyűlés adományozza. 1971-től a cím adományozója Debrecen város Tanácsa, 1992-től viszont ismét a város közgyűlésének hatáskörébe tartozik a díszpolgári cím adományozása. A díszpolgári intézmény egyik legfontosabb aktusában-a cím odaítélésében való illetékesség kérdésében meglévő különbözőségek bizonyítják, hogy az intézmény formája, rendszere nem volt szigorú szabályokkal körülírva. Ebből következett, hogy fejlődése folyamán akadály nélkül engedhetett teret az új felfogásoknak, amint hogy tényleg több változáson is ment keresztül. Lényegét Csobán Endre abban látta, hogy „valakit a polgári kötelességek nélkül tesznek részesévé polgári jogoknak.”2 A jeles levéltáros megfogalmazása pontos, de a szabadságharc, különösen a kiegyezés után a polgári kiváltság egyre formálisabbá válik. A polgári rendbe való „képletes felvétel” ezután Debrecen tiszteletének kinyilvánítását jelentette a kitüntetett személy iránt. A díszpolgárság tartalma tehát tovább változott, a város ezzel a gesztussal növelni kívánta a befolyásosX A magyar nyelv értelmező szótárra. 1 kötet 1029. oldal. 2. HBML. XIV. 4. 7. Csobán Endre: Kimutatás Debrecen sz. kir. város díszpolgárairól. 57
