A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az elemi iskolai képzés néhány sajátossága a Debreceni Református Kollégiumban, különös tekintettel a szokató iskolára

tartották előadásaikat — nem nélkülözhették a praeceptorokat, akik mint togatus diákok a legjobb főiskolai hallgatók közül kerültek ki s az elemi és középiskolai tagozatokon oktattak.

Az 1777-ben kibocsátott I. Ratio Educationis a protestánsok körében országos ellenállásra talált, mivel a kiadott rendelkezésekben az 1606. és 1647. évi törvények által biztosított vallásszabadságuk csorbítását, oktatási és iskolafenntartói joguk elvesztését látták. A rendelkezés érzékenyen érintette a Debreceni Református Kollégiumot is, mivel jól kiépült iskola- rendszere, professzorainak munkássága már korábban országos jelentőségű intézménnyé tette. A kollégiumi törvények, továbbá Maróthi tanügyi reformjai, valamint az ennek alapján 1770-ben életbe léptetett Methodus bevált irányelvei, gyakorlati eredményei hathatós érvekként sorakoztak a Ratio Educationisszal szemben. A Tiszántúli Református Egyházkerület és a kollégium tanári kara válaszul 1792-re tanítási rendjének és tantervének érdekében új iskolai törvényt dolgozott ki, melyre kétségkívül hatott a Ratio Educationis is. Később 1804-ben az álmosdi tanügyi értekezlet Budai Ézsaiás professzor közreműködésével kidolgozta a kollégium új tanulmányi rendjét meghatározó Ratio Institutionist, melynek az 1792-es törvény képezte alapját.8 9

Debrecen város már a reformkor küszöbén — 1825-ben — a nevelés- tudomány egyik fontos bázisa. A kollégium nemzetközi viszonylatban is az elsők között szervezte meg a pedagógiai tanszéket, melynek élére Zákány Józsefet választották meg. Nevelői arculatát, a szakma iránti elhivatottságát kitűnően mutatja be 1825 novemberében elhangzott székfoglaló beszéde.10 Az Ö munkásságának időszakában találkozunk a kollégium szervezetében egy új intézménytípussal az 1828/29-es tanévben s ez a SZOKTATÓ ISKOLA. '

A szoktató iskola kialakulásának előzményei

Minthogy a szoktató iskoláról önálló tanulmány eddig nem jelent meg, az iskola működésének előzményeiről elsősorban a kollégium történetével foglalkozó munkákban tájékozódtunk. Szükséges volt ezt megtennünk annál is inkább, mivel legutóbb Varga Gábor tollából a következőket olvashattuk:11 „ . .. a szoktató iskolai osztály már 1729-től létezett, initiandusok néven. Ez tavasztól egy féléven át szolgálta a gyermekek iskolára való előkészítését, függetlenül attól, hogy jártak-e óvodába, vagy sem.” Hasonló dátummal említi az iskolát Balogh Ferenc is. Kovács Lajos tanítóképző intézeti tanárról írt összefoglalójában említi, hogy nevezett ,, . . . 1868/9-ben a szoktató iskolában vezetett 172 kezdő gyermeket, régi szokás volt az elemi iskolába lépendő kis gyermekeket egy fél évvel előre

8 A téma irodalma hallatlanul gazdag. Lásd bővebben Kormos László: A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár Ratio Educationisra vonatkozó iratai. In.: Magyar Történelmi Tanulmányok (Szerk.: Szendrey István) KLTE Db. 1979, továbbá: Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777. között. Bp. 1981. 537. old. Nagy S.: i. m. 157—178. old. valamint Zsigmond Ferenc: A Debreceni Református Kollégium története 1538(?)—1938. Db. 1937

10 Zákány József: Székfoglaló beszéd Db. 1825.

11 Varga Gábor: Tanítóképzés a debreceni Kollégiumban (1825—1848) In.: HBMLÉ. XV. (Szerk. Gazdag István) Db. 1988. 8. old.

46