A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Timár Lajos: Gondolatok a debreceni mezőgazdasági népesség tagoltságáról (1920-1941)
Az ún. középbirtokos rétegbe a 200—1000 kát. hold földtulajdonnal rendelkezők, illetve az 500—1000 holdig terjedő földterületet bérlők tartoztak. A városi vezető rétegben jelentős szerepet játszott e réteg, annak ellenére, hogy csak 37 birtokot tudhattak magukénak. Az 1000 holdon felüli nagybirtokosok száma összesen 8 volt. Az agrártársadalom vizsgálatában alapvető szempont az a rendkívüli súlyos megrázkódtatás, mely a mezőgazdaságot a válság alatt érte. Debrecen mezőgazdaságának egyoldalú termelési szerkezete — a növényter- termesztésben a búza, az állattenyésztésben pedig a sertés — miatt a válság különösen mély megrázkódtatást jelentett. 1929—32 között a föld ára 28%-kal, azaz a föld átlagos holdankénti értéke 785 pengőről 486 pengőre csökkent. A vagyonadó alapjául szolgáló földérték e városban az 1929. évi 85 millió pengőről 1932-re 51 millió pengőre esett vissza. A mezőgazdasági termékek árainak lemorzsolódása mindegyik birtokkategóriát súlyosan érintette, az agrárolló szélesre nyílása viszont elsősorban a több ipari eredetű anyagot és eszközt felhasználó gazdagparaszti gazdaságokat és középbirtokosokat sújtotta. 1932-ben a városban a mezőgazdasági ingatlanok átlagos terhe az akkori értéknek csaknem 31%-át tette ki.3 A város mezőgazdáinak legfontosabb hitelezőjénél, az Alföld Takarékpénztárnál az 1933. évi nyilvántartás szemléletes képet nyújt a hátralékos kölcsönök birtokkategóriánkénti megoszlásáról.4 Az 50—200 kát. holdas gazdaságok gyakran bérlettel egészítették ki területükek. Elsősorban a várostól béreltek hosszabb időszakra földet, részben fizetendő bérleti díj ellenében. A bérleti terhek növekedésére jellemző, hogy a városi haszonbérlők a gyenge földminőségű külső-ohati, illetve kövesdy-tanyai részen 1925-ben a holdankénti bérleti díjat 11,6, illetve 10 kg búza árából tudták kifizetni. 1934-ben viszont ugyanezen földek bérleti díja holdanként 41,2, illetve 43,2 kg búza árának felelt meg.5 Birtokkategória Adósok száma összeg ezer pengőben 20 kh alatt 222 582 20 — 50 kh 59 739 50 — 100 kh 14 273 100 — 200 kh 7 160 200 — 1000 kh 7 298 1000 kh fölött 1 95 Az adóterhek növekedését illusztrálni is tudjuk. 1925-ben a város határában lévő 110 kát. holdas területű 2667,32 korona kataszteri tiszta jövedelmű ingatlannak az 1925. évi adóját holdanként 48,4 kg búza árából lehetett kifizetni. 1934-ben viszont holdanként 128,8 kg búza árát kellett az adók kiegyenlítésére fordítani.6 3 Vásáry István: Gazdasági helyzetek ötévi polgármesterségem idejéről (1935. nyarán készült kézirat) 51. o. 4 HBML..X1. 201. C. 28. Alföldi Tkp. 5 Vasváry István fentebb idézett kézirata 63. o. Veres Géza tulajdona. 6 U. o. 135
