A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Fejezetek a századforduló utáni debreceni nyomdák történetéből
1325-ben két Monotype szedő- és egy öntőgépet, 1937-ben egy önberakó készülékkel felszerelt nyomógépet, valamint egy Rotaprint ofset sokszorosító gépet, 1942-ben pedig vonalzógépet és hajtogatógépet vásároltak.43 44 45 A munkáslétszám 1919 és 1925 között úgy alakult, hogy éves átlagban 65 (21 nő, 44 férfi) alkalmazott dolgozott az üzemben. Ugrásszerű növekedés 1926 ésl932 között következett be, amely elsősorban a kötészet és a vonalzó intézet létrehozásával és a bruttó forgalom javulásával állt összefüggésben. Ebben az intervallumban éves átlagban 101 munkást foglalkoztattak (45 férfi és nó). A gazdasági világválság idején a nyomda szempontjából az 1932-es év jelentette a mélypontot, amikor 77 alkalmazottja volt. A létszám alakulása összefüggésben állt az előző év forgalmához viszonyított 31 százalékos csökkenéssel.46 A visszaesés 1934-től szűnt meg, amikor az alkalmazotti létszám ismét elérte a 101 főt (54 férfi, 47 nő), sőt 1944-re 141-es átlaglétszámra emelkedett (76 férfi. 65 nő).47 A Hegedűs és Sándor rt. a Magyar Általános Hitelbank tulajdonát képező Piac u. 49. számú házban, az udvar hátsó épületében rendezte be a műhelyeit.48 1925-ben a földszint egyik 460 m3-es helyiségében 25, a mái sik 400m3-es nyomdateremben 18 munkás dolgozott. 49 50 51 A nyomda éjjelnappali műszakban üzemelt. A gépek számára és típusára vonatkozóan sajnos nincsenek adatok, legfeljebb annyi, hogy a régi nyomdát 1921-ben bővítették egy a pincében elhelyezett lassú járású sajtóval. A Tiszántúli Hírlap rt. igazgatósága 1921-ben még csak 12 munkással dolgoztatott.60 A nyomda 1925-ben a Varga u. 5. sz. alól a József kir. hg. u. 1—3. számú házba költözött át, ahol a 28X18X4 m -es földszinti helyiségében éjjel-nappali folyamatos üzemvitelt alakított ki. A gépterem, a kötészeti és a cinkográfiai részlegekben 22 férfi, 5 nő, 4 tanonc. majd 1936-ban 22 alkalmazott dolgozott.52 A gépszedők, tördelők, öntők és gépmesterek53 éjjeli műszakban nagyrészt újságok nyomásával foglalkoztak. Az 1947. évi leltári kimutatás szerint a nyomdában Wömer-féle 16 oldalas rotációs gép, 3 gyorssajtó (Wörner. König és Bayer féle). 1 amerikai- és 1 Viktória gyorssajtó, valamint 5 Lynotype szedőgép volt elhelyezve. A gépek meghajtását 14, összesen 32.7 HP teljesítményű villanymotor biztosította. 1924-ben a közgyűlés elé vitt méri égj elentésből kitűnik, hogy a vállalat felszerelésben erősen gyarapodott. 1926-ban a nyomda amerikai tégelysajtóját villanyüzeművé alakították át, a beindí43 Benda-Irinyi: i. m. 214. old. 44 HBML. XXVTT. 202. 30. Városi Nyomda. 1936. december 22-i gyárvizsgálati jelentés. Benda-Irinyi: i. m. 216—217. old. 46 U. o. 244. old. 47 A létszámösszesítés a Balesetelhárítási Felügyelőség 1919—1949 évek közötti gyárvizsgálati jelentéseinek alkalmazotti létszámaiból készült. HBML. XXVII. 202. 30. 48 HBML. IV. B. 1405/e. 1. No., 3879/1020. 49 U. o. 5. No., 2239/1926. 50 Tiebrecen inarának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. Szerk., Ránki György. Db., 1976. c. műből: Szani Ferenc-Timár Lajos: Debrecen ipara az ellenforradalmi rendszer időszakában. 170. old. 51 HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2292/1926. 52 U. o. No., 41. 543/1936. 53 HBML. IV. B. 1406/g. 10. No., 31. 077/1938. 124
