A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Fejezetek a századforduló utáni debreceni nyomdák történetéből
a nyomdának biztosította 1921-ben a református énekeskönyvek, majd 1926-ban a református elemi és középiskolák tankönyveinek és füzeteinek kizárólagos előállítási és értékesítési jogát.23 A Magyar Nemzeti rt. 1931. évi eredmény-számlájából kitűnik, hogy a népszerű napilap — Debreceni Újság—HajdufŐFd — kiadása az elsődleges jövedelemforrás. A lapüzem ebben az évben 132 457,03 P., a nyomdaüzem 72 524, 26 P. és a könyvkötészet 12 215,45 P. üzemi jövedelmet produkált. Az 1930-tól mindvégig veszteséges vállalat a csődöt több esetben külső pénzügyi és szakmai támogatás révén kerülte el. 1933-ban szoros kapcsolatba léptek a „Függ- getlenség” című fővárosi sajtóorgánummal, amely elsősorban tartalmi együttműködés révén segített, hogy a napilap olvasottsága növekedjen. 1935-ben a nyomda korlátolt felelősségű társaságot alapított az Alföldi - Sajtóvállalat nevű pénzcsoporttal, amelynek hivatalosan kinyilatkoztatott célja a Debreceni Üjság-Hajdúföld című lap megmentése volt. 1939 végén a pénzintézeti hitelezők engedtek el 119 354,64 P. adósságot,20 hogy a vállalat további fennmaradását lehetővé tegyék. 1928-ban a Tiszántúli Hírlap rt. közgyűlésén nem véletlenül jelentette ki az üzleti évet záró jelentés írója, hogy „ . . . vállalatunkat Magyarország legnagyobb vidéki újságvállalatává fejlesztettük.” A cég lapok utáni bevétele túlszárnyalta a más irányú nyomdai tevékenységből származó jövedelmet. A napilapok közül már 1925-től a reggelente megjelenő „Debreczen” lett a legfőbb bevételi forrás, valószínűleg ez indokolta, hogy 1929. július 21-én a vállalat a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. nevet vette fel. A nyomda jövedelmének alakulására jó példa az 1927. évi nyereség-mérleg, mely szerint az egyes részterületek eredményei a következőképpen alakultak: — „Debreczen” c. politikai napilap — Nyomdaüzem — „Tiszántúli Hírlap” c. napilap — „Debreceni Hétfői Újság” c. napilap — Berettyóújfalui kiadóhivatal „Bihar” c. politikai és társadalmi hetilapja 8 099,94 P. A lapkiadó felfelé ívelő pályájának az 1929-ben elkezdődő gazdasági válság vetett véget, amikor a nyereséges zárás ellenére kénytelen volt a ráfizetéses „Tiszántúli Hírlap”-ot és a „Debreceni Hétfői Üjság”-ot beszüntetni. 1930-ban a cég ellen a társadalombiztosítási- és adótartozás miatt végrehajtást rendeltek el, de sikerült 18 hónapos haladékot kérni.25 26 27 Ettől kezdődően egészen 1944-ig a nyomda — bár adósságait pontosan fizette és ha szerényen is, de több üzleti évet nyereséggel zárt — nem tudta megoldani az egyre növekvő pénzügyi gondjait. Az 1939-ben kialakult háborús gazdasági helyzet pedig tovább nehezítette a debreceni nyomdák működését: Az üzemfenntartáshoz szük25 U. o. 284. old. 26 HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz.: 284. 27 U. o. Cgsz., 40.001. 192 832,54 P. 83 003,03 P. 67 484,44 P. 13 226,93 P. 121
