A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Fejezetek a századforduló utáni debreceni nyomdák történetéből

FEJEZETEK A SZÁZADFORDULÓ UTÁNI DEBRECENI NYOMDÁK

TÖRTÉNETÉBŐL

ölveti Gábor

A XIX. század végétől megélénkülő polgári fejlődés iránya Magyar- országon is az ipari és kereskedelmi tőke koncentrációja, a nagyüzemi termelés fokozatos térhódítása volt. A folyamat feltárásához a régió kis cégeinek és tőkeerős vállalatainak levéltári adatok által történő bemutatása mintául szolgálhat. A rövid történeti bevezetőben kerül közlésre a 20-as évektől működő debreceni nyomdák alakulásának, megszűnésének és telephelyeinek kimutatása. A nagyüzemek mérlegeinek egybevetése során a vállalati vagyon és a jövedelmezőség összetevőinek alakulását vizsgáljuk. Az ipari vállalkozás sokrétű szolgáltatása éppúgy kapcsolódik a jövedelmezőséghez, mint a műhelyek gépi felszereltsége, térbeli kiterjedtsége és az alkalmazotti létszám. Végül a tanulmányt a nyomdai alaptevékenység jellemző vonásainak összefoglalója zárja le.

1876 és 1913 között Debrecen város közigazgatásának iparlajstromai szerint 68 vállakozónak adták ki a nyomdászat gyakorlásához szükséges engedélyt. Debrecen Város Rendőrfőkapitánysága, mint Iparhatóság, 1876-tól 1899-ig, 16, 1900 és 1913 között 52 iparigazolványt állított ki. Tehát a századfordulótól ugrásszerűen megnőtt a nyomdai vállalkozások száma. Az akkori kisműhelyek egy-két gyorssajtóval, vagy kézi sajtóval voltak felszerelve. Jellemző, hogy az új műhely tulajdonosok a megszűnt nyomdák gépeit vásárolták meg és később igyekeztek a gépparkot tovább bővíteni. Például ez történt az 1850-es évek végén az Okolcsányi és Társa Nyomda gyorssajtójával, amely 1860-ban Telegdy Lajos könyvkereskedő tulajdonába került, majd tőle 1870 után a Könyv-, Kőnyomda és Kártyagyár Rt. vásárolta meg.1 Ez a 100 000 írt. részvény- tőkével rendelkező cég nagyságánál fogva egészen az I. világháborúig egyedülálló.2 A XIX. század második felében alakult nyomdák közül huzamosabb ideig működött Kutassy Imre vállalkozása (1876—1904), valamint a Hoffmann és Kronovitz cég (1895—1919).

1 Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód-kutatási tanulmányok: Debrecen város

625., a debreceni nyomdászat 425. évfordulójára. Szerk., Tóth Béla, Dankó Imre. Bp., 1986. (Továbbiakban 1.: Nyomdatörténeti tanulmányok.) Imolay Lenkey István: Vázlatos áttekintés a Debrecenben 1849—1949 között működött kisnyom- dák történetén c. tanulmány. 167. old.

2 Magyar Compass. Pénzügyi és közgazdászati évkönyv 1875. Kiadja: Mihók Sándor. Bp., 1875. 274. old.

115