A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában
igyekeztek nyomonkö vetni a legújabb kutatási eredményeket. Beszerezték többek között Király Dezső: Modern testnevelés című könyvét. Király a Niels Bukh-módszer lelkes propagálója volt. A módszer lényegében a svéd—dán tornarendszer alapjainak felhasználásával épített ki egy új rendszert. A testnevelés anyagát gimnasztikára, úszásra, atlétikára, népies és nemzeti táncokra, játékra, járás és futás közbeni énekre, csatakiáltásra, zuhanyfürdőre bontotta.76 Niels Bukh létrehozott egy világhírű leány mintacsapatot, amely 1932 tavaszán Budapestre is ellátogatott, s bemutotót tartott. A leánytestnevelésben a „gyors, erőteljes, szögletes mozdulatok helyett. . . a lágyabb, enyhébb mozdulatok kaptak helyet, amelyeknél a plasztikusságot, kifejezésteljességet követelték meg.77 „A nehéz ugrásokat túlságosan erős függési- és támaszgyakorlatokat. . . , minden olyan gyakorlatot, amely különösebb lökést, vagy nyomást fejt ki a medencére, vagy a hasüregre, kerülni kellett.”78 A fenti elvek megvalósításához az iskola igyekezett a tárgyi feltételeket biztosítani. Rendelkezésre állt egy 184 m2-es tornaterem, egy 2924 m2-es játszóudvar, melyen két teniszpálya, s futópálya is volt. Ezen tornatér folyókaviccsal volt felhintve.79 A tornatermet 1938-ban „hézagmentes linóleummal” borították be.80 A tornaszertár polcain megjelentek a hanglemezek, s egy gramofon, melyek most már a zenére való tornázást is lehetővé tették. A hiányos eszközökről az Országos Testnevelési Tanács 1929- ben kiadott útmutatása a következőket írta: „A tanítványait szerető, okos, lelkes nevelő eszközök nélkül is tud egészséges, vonzó érdeklódést- keltő és fenntartó tanítást végezni.”81 A tananyagban az iskola fokozatosan tért át az 1934. XI. te. alapján készített tantervre. Általánossá vált, hogy a tanár először bemutatta a gyakorlatokat. Rendszeres volt a bordásfalgyakorlat, a talaj torna, ugrásgyakorlat, a tánc és a játék. Legnépszerűbb volt a tenisz és a korcsolyázás. Üj színfolt volt az úszásoktatás propagálása. A szünidőben úszás- tanfolyamot szerveztek, mely iránt „a tanulók igen élénk érdeklődést mutattak, de csak 30-an vehettek részt.”82 A leánytestnevelés formájának, szerepének megítélésében még az 1930- as években is jelentős nézetkülönbségek voltak, Maár Margit tanárnő 1929-ben próbálkozik heti 1—1 játékdélután bevezetésével, ahol labdajátékokat gyakoroltak volna. Ilyen típusú foglalkozásokat a fiúiskolában már a XIX. század utolsó évtizedeitől rendszeresen tartottak. Amint láttuk a leányiskolában ezen időpontban kertészeti oktatást tartottak. 76 Király Dezső: A Niels-Bukh módszerű testgyakorlás iskolánkban Budapesti X. kerület Magyar Királyi Állami St. László Reálgimnázium Értesítője ’928/29. 5. old. 77 Király Dezső: Modern testnevelés képekben és írásban Bp. 1932. 200. old. A szerző ezen könyvében fényképekkel illusztrálva mutatja be az elvégzendő gyakorlatokat. Négy korcsoportot állít fel: 12—14 év, 14—16 év, 16—18 év, 18 év felett. 78 Kmetyó János-Misangyi Ottó: A nevelő testgyakorlás tanításanyaga Bp. 1929. 126. old. 79 TtREL. I. 120. d. 14/85./ 12. 1930. márc. 21. jegyzőkönyv. 80 Uo. I. 1. o. 15. 1938. jan. 29. jegyzőkönyv. 81 Kmetyó-Misangyi: lm. 134. old. 82 TtREL. I. 120. d. 16/86. A főigazgató 26/1936 sz. rendelete. Uo. 18/181. Püspökúr 2134/1940. sz. rendelete. 110
