A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Borosy András: Az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozó mezővárosok

A főbíró minden hét negyedik napján tartson törvénynapot. A statutum vonatkozik „minden a négy” Máramarosszigethez tartozó városra is.9

Máramarossziget 1596-os statútuma elrendeli, hogy minden 10 háznak legyen egy-egy tizedese, s ez ellenőrizze, hogy „valami gonosz személy” nem jött-e az ellenőrzése alatt álló 10 házba. Ha igen, azonnal jelentse a bírónak, s jelentse azt is, ha valaki „lélekkel” szitkozódik, vagy akár embert, akár asszonyt kurvának nevez. A statútumban fel van sorolva a 21 tized helye s a tizedesek nevei. A statutum kiadása idején a főbíró Szius János, az esküdtek: Lakatos Boldizsár, Gepelics Gergely, Bartha András, Újhelyi János.10 A városban nemesi közösség is működött. Ennek tagjai 1652. évi „constitutiójuk” szerint évente választanak hadnagyot, aki nem vállalja el a tiszséget, az 12 forint Bírságot fizet. A hadnagy mellé hites szolgákat és hites ülnököket is választanak A kik a hites szolgai megbízatást nem vállalják, 6 forint bírságot fizetnek ,de ezzel nem válnak immunisokká, mert máskor újra jelölhetik őket az egyszen már elutasított tisztességre.11 A Compilatae Constitutio- ones nevű törvénygyűjtemény megállapítja, hogy ezután nem tartoznak harmincadot fizetni a máramarosi nemesek, valamint Huszt, Visk, Técső (Tétső), Hosszúmező és Sziget városok lakói.12 A máramarosi öt „koronaváros” 1629. évi árszabását a Máramaros megyei nemesek és közrendűek közösen adják ki.13

Szatmár és Németi szomszédos fejedelmi mezővárosok voltak. Szatmár korcsmáltatási joga negyedévenként felváltva volt a fejedelemé, illetőleg a városé, s a fejedelem borát is a városlakók hordták ki a korcsmához. A „vizes malom” jövedelme is a fejedelemé volt, a molnárok részét leszámítva. Németi malom jövedelmének fele a volt fejedelemé, fele pedig a városoké.14

1617-ben a két mezőváros egyezséget kötött, melyet Dobrai György szatmári és Taar István németi főbíró írt alá. Eszerint 1. A jövőben Németi egyik malmának a gátját „szabad lesz szatmári földre kikötni, mint most Szatmárnak”. 2. Németi négy vásárját Szatmáron tartják, ezért a németiek e vásárok hétfőjén estig árulhatnak és vásárolhatnak, s ha szekerük és sátruk négy napon túl ottmarad, ne bántsák őket. De más napokon ne áruljanak. 3. A németiek a szatmári, a szatmáriak a németi piacon szabadon adhassnak, vehessenek, kivéve a „székre való” vágómarhát. „Hétfő nap pedig 12 órához tartsák magokat”. 4. A szatmári vargamesterek szolgái rendtartásuk szerint éljenek. 5. „A gát elkészülvén a malommal a németi almáskertek fáját, gyümölcsét ne hordják.”15

9 Corp. Stat. III. 551—557. 1.

10 Corp. Stat. III. 573. 1.

11 Corp. Stat. Ilii. 639—642. 1.

12 CC Pars Tertia Titulus VIII. Articulus VI.

13 A máramarosi öt koronaváros 1629-iki árszabása. MGSZ 1899. 222—223. 1. „Mi Máramaros vármegyében lakó nemes és paraszt tisztviselők Szigetről, az egész nemesség képében választott követ Szigethi Szász Mihály, a szigethi főbíró képében tanácsival együtt: Szigethi Nyerges Imre, Hosszúmezőről Varga Tamás, Törő Demeter, Técsról Rósz János técsi főbíró, Viskről Fazekas Imre, Bakocz János, Husztról Lovász György és Kotor Mihály kijelentik, hogy Máramaros vármegyében az öt városban lakó nemes és közrendek megegyeztek és Técső városában ezt a limitációt szerkesztették.” Ehhez hasonló a Huszt várához tartozó egy- telkes nemesek rendtartása. 1622. MGSZ 1897. 331—334. 1.

14 Urb. 404. 1.

15 Szatmár és Németi városok 1617-iki egyezsége. MGSZ 1899. 317—318. 1.

64