A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Módy György: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben

Zsigmond király kétszer is megszállt Debrecenben ezen időszakban. 1412-ben Ulászló lengyel királlyal együtt Kassa felől érkezett s három napi itt tartózkodás után indultak Váradra Szent László sírjához. 1422 nyarán szintén Szent László sírjához zarándokolt s útközben megszállt a városban.35 Valószínű, hogy a két király illetve utóbb Zsigmond és népes ikiséretük a földesúri kúriát vették igénybe

Brankovics debreceni földesúraságával kapcsolatosan a debreceni szájhagyomány örökítette meg azt, hogy kúriája a Cegléd (ma Kossuth> utcának azon a telkén állott, melyre a városi színházat építették. Ezt a vélekedést Szűcs is érdemesnek tartotta megemlíteni, azzal, hogy ha ez igaz lenne, akkor a város és uradalma birtokában a Brankovicsot követő Hunyadi János illetve Szilágyi Erzsébet, majd Corvin János ideje alatt az ő kastélyuk is ez lett volna.36 Ezt a néphagyományt már az idézett 1934. évi cikkében megcáfolta Zoltai. Való igaz, hogy a színház építése előtt ebből a célból megvásárolt Semsey telken egy nagyon réginek bizonyult, ódon és rossz állagú épületet bontottak 1 e. Ez lehetett az egyik alapja a szájhagyományoknak. A másikat ő nyomozta ki. A színház udvarával szomszédos telkeknek a XVIII. század első felében ugyanis Hunyadi és Szilágyi nevű tulajdonosaik voltak. Ezeket a családneveket örökítette át a múlt századi emlékezés.37

Brankovics nagy uradalmai közül 1444. július 3-án örökbirtokul átadta Hunyadi Jánosnak a Zaránd megyei Világosvárat tartozékaival és valószínűleg ezzel egy időben a debreceni uradalmat is, de csak zálogbirtokként. Brankovics 1448 őszén történt árulása járult hozzá, hogy Hunyadi a második rigómezei csatában vereséget szenvedett. A menekülő Hunyadit addig tartotta fogságban, amíg egyességre nem kényszerítette, mely szerint a kormányzó kezére adott birtokait visszakapja. 1449. nyarán azonban Hunyadi háborítatlanul birtokolta Debrecent és uradalmát. Augusztus 29-én az ő parancsára adta ki a debreceni bíró és esküdttársai a szűcs céh pontokba foglalt szabályait.38

111.

A Hunyadiakkal új korszaka kezdődött a debreceni uradalomnak, Debrecennek és a kúriának is. 1456. augusztus 11-én bekövetkezett haláláig eltelt hét esztendő alatt a kormányzó mint Debrecen földesúra több oklevelet adott a város részére, de nem ismerünk itt keltezett oklevelét. Közvetett bizonyítékunk sincs arra, hogy a városban, a kúriában megszállt volna. Ezalatt uradalmi tisztjei bizonyára itt laktak. A debreceni uradalom igazgatását is a kormányzó halála után özvegye Szilágyi Erzsébet irányítotttta, aki 1462-től ugyancsak sok privilégiumban részeltette a várost. Szilágyi Erzsébet több alkalommal és huzamosan tartóz35 Szűcs i. m. I. 67—68.

36 Szűcs i. m. I. 139.

37 Zoltai Lajos: Castellum de Debröcön, i. m.

38 A céhlevelet lásd HBML. IV.A. 1021/a. Meo. 32. sz. alatt. — A rác despoták mint a debreceni uradalom birtokosai és uradalmaiknak Hunyadi János kezére kerülésére, lásd Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási Kísérlet) = Déri Múzeum Évkönyve 1989—1990. (Szerk. Gazda László és Módy György, Debrecen, 1992) 169—170. és az ott sorolt források.

51