A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Módy György: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben

gyan nemesi telkük (curia) és a rajta álló udvarház helyére sincs. Egy közvetett adatból arra következtettem, hogy a település északnyugati részében, a Mester utca környékén lehetett.10 A Debreceni családnak Dózsa leszármazottaitól — a „nádori ág” — messzebb eső és szegény ága talán Jakabfia Dávidban halt ki. Mindenesetre a XV—XVI. századi adatok között nincs említés földesúr használatában lévő másik nemesi telekről. A Debreceni család I. Péter ágának kihalása után a valamikori curiáj ükhöz tartozó nemesi jog elenyészett. A Dózsa-fiak és leszármazottaik a régi kastélyban laktak. Péterfia Jakab és fiának Dávidnak az udvarházas telke beolvadt a XV. század elejére a városlakók házastelkei közé. Ezzel a XIII—XIV. századi udvarházzal így a továbbiakban nem foglalkozhatunk.

A Debreceni család kastélyáról Szűcs István a város első összefoglaló történetének szerzője azt írja: „ . . . kastély név alatt, kettőről, úgymint régiről és újról van említés a városi jegyzőkönyvekben. Hogy azonban mely helyen feküdhetett a régi, mely helyen ismét az ujj, azt kifürkészni nem voltam képes.” Másutt viszont helytállóan a következőket adja elő: . . . ezen kastély azon az udvartelken létezett, melyen ma a csapó-utczai 328-ik szám alatti ház vagyon . . .”. A kastély helyére vonatkozóan egy 1551. évi adatot használt. Eszerint az év július 13-án a magisztrátus előtt Ötvös Fábián a Csapó utcában a kastély mellett lévő házát (in platea Capo prope Castellum), melyet adóssága fejében korábban váradi Bódog Gábor javára megbecsültetett, annak testvére nemes Koppány Mihály részére átvallatta.11 Az általa tanulmányozott forrásokból megállapította: ,,A szóban forgó urasági udvartelekhez (Curia) tartozott egyebek között a máig is úgy nevezett Kűri a-r é t, egy szép és térés kaszáló a nagy Cserén. Oda tartozott még az úgynevezett U r r é t e is a nagyerdő mellett.”12

Szóltunk arról, hogy Zoltai az 1925-ben megjelentetett munkájában a Szent András templomtól keletre a Csapó utca elején a ferences kolostorral szembeni valamelyik telken gyanította a régi kastélyt, — „ . . . mely10 A helytörténeti kutatás a három XIII. századi birtokrész közül Dózsa földesura- sága alá tartozót azért kereste a város északnyugati részében, mert a Mester utca nevében Dózsa mester (magister Dósa) a szájhagyomány általi megörökítését látták. 1342-ben a Dózsa fiáknak Tamás erdélyi vajda elleni birtokperében a háromszáz nemes tanújuk között találjuk Péter fia Jakabot Mesterfalváról (Jacobus filius Petri de Mesterfolua). Ez a falu sem korábbi sem későbbi források között nem szerepel. A Zelemér-i János fia Péter és Fegyvernek-i László fia Tamás mellett sorolt Péter fia Jakabban én I. Péter unokáját látom, a Péterfia Jakab utca telepítőjét. így I. Péter XIII. század végi birtokát kereshetjük Debrecen északnyugati részében. Ezt 1342-ben külön néven, mint Mesterfalva említették. Az oklevelet lásd Anjou-kori okmánytár. Codex diplom. Hungaricus Ande- gavensis. I—VII. (Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula, Bp., 1878—1920.) IV. 226 s köv.

11 Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme három kötetben (Deb- reczen, 1871) II. 534., illetve I. 134. — A magisztrátus úgy döntött, hogy ha ötvös Fábián megadja a 70 forintot, melyet Koppány Mihály fizetett ki helyette Bódog Gábornak, akkor a ház tulajdona felett egyezkedhetnek, lásd Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1550/1551. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Forráskiadványai 3. (Sorozatszerk. Gazdag István, kötetszerk. Szendrey István. Fordította, a válogatást végezte Balogh István, Debrecen, 1982.) 64. a 324/6. határozat. De már október 24-én a magisztrátus előtt ezt a házat Koppány Mihály (in platea Capo prope castellum coram claustro) átengedte és adta fiának Ötvös Lőrincnek, lásd i. m. 77. a 368/2. határozat.

12 Szűcs i. m. I. 135.

45