A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Hajdú és Bihar megyék községi iratanyagának és irattárainak helyzetéhez az 1944-1950 közötti időszakban
tása során csak egy 1934. évről szóló pénztári naplót talált meg.53 Nagykereki jegyzője azt írja az alispánnak 1945. június 21-én, hogy az előző évi „adómunkálatok megsemmisültek”. Ez a körülmény megnehezíti az új adókivetési tevékenységet.54 Álmosd község elöljárósága 1946. október 2-án azt jelenti, hogy a gyámügyi teendőkről nem tud az árvaszék felhívására beszámolni, mert a község összes gyámi nyilvántartása elveszett.55 56 Az Állami Adóhivatalnak 1946. december 16-án jelenti a mikepércsi vezetőjegyző, hogy a háborús események következtében úgy a védett adó, mint a beruházási hozzájárulási főkönyvek megsemmisültek.“ Olvashatunk a későbbiekben arról, hogy Balmazújváros, Püspökladány, Hajdúdorog és más községek irattári anyaga a háborús események következtében nagy pusztulást szenvedett. Hasonló jelentéseket küldött ezzel kapcsolatban Nyírábrány és Vámospércs is.57 Személyi konfliktusok is jelentkeznek. Gáborján községben 1947. október 28-án képviselőtestületi rendkívüli közgyűlést tartanak. A helyettes jegyző előadja, hogy Gondos F. Mihály községi gazdát az államrendőrség államvédelmi osztálya 1947. szeptember 16-án internálta. Iratait átadni nem tudta, és a folyó ügyekről nem tudott elszámolni.58 Ebből a községből is olvashatunk iratpusztulásról. A község rendes nyilvános képviselőtestületi közgyűlést tart 1949. június 25-én. A vezetőjegyző előadja hogy a háború folyamán a község kataszteri birtokívének egy része megsemmisült.59 Olykor a közigazgatás és az államhatalom képviselői is megpróbálták menteni a menthetőt. Bihar vármegye alispánja 1945. február 16-án már arról intézkedett, hogy az iratkezelés szabályos, áttekinthető legyen. A közigazgatási (főjegyzői) iratokon belül célszerűnek látta az elnöki vagy bizalmas iratok sorozatának kialakítását. Sajnos ezek többnyire nem maradtak meg, csak néhány község iratai között találhatók.60 A hivatalvizsgálatok továbbra is komoly hiányosságokat tártak fel. Mikepércsen például az 1946. május 18-án befejeződött hivatalvizsgálat rögzítette, hogy az irattárban a kiadott ügyiratnak másolata több esetben hiányos, iktatóbélyegző nincsen. Sok az elintézetlen ügydarab. Sem ingó sem ingatlan vagyonleltár nincs, törzskönyvi nyilvántartás nincs. A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvei szabálytalanok. A születési anyakönyv 1927-től hiányzik, 1945-től a születések nem anyakönyvben, hanem csak kimutatásszerűen vannak vezetve. A halotti anyakönyv is hiányzik 1937-től. Magánmunkálati sorkönyv nincs. A hivatalos helyiségek igen elhanyagolt állapotban vannak.61 Dr. Baranyi Sándor járási főjegyző Mezőpeterden tartott hivatalvizsgálati jegyzőkönyvéből érdemes néhány szemléletes sort idézni: „A községházán a legnagyobb rendetlenség van. A tüzelőanyag hiánya miatt a téli időszakban egyetlen helyiségben vannak elhelyezve az összes községi hivatalok. Az ügyiratok, naplókönyvek szanaszéjjel szórva a legnagyobb ren53 HBML. XXII. 620/b. 1. d. 1037/1945., 1945. október 6. 54 HBML. XXII. 651/b. 1. cs. 530/1945., 1945. június 21. 55 HBML. XXII. 652/b. 8. cs. 95/46., 1946. október 2. 56 HBML. XXII. 649/b. 3. cs. 2510/1946., 1946. december 16. 57 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története. Debrecen, 1985. 42. old. 58 HBML.XXII. 624/a. 1. k. 44. kgy. sz. 59 Uo. 94. kgy. sz. 60 A helytörténetirás ... III. 102. old. «1 HBML. XXII. 649/b. 3. cs. 1630/194—7., 19466. május 18. 173
