A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Hajdú és Bihar megyék községi iratanyagának és irattárainak helyzetéhez az 1944-1950 közötti időszakban

1 Az 1945 utáni községi iratanyag is sok esetben töredékes, itt is volt elkallódás, kőt lehet, hogy egyes iratok még most is a községi tanácsok valamely eldugott szekrényében hevernek. Feltűnő például Monostor- pályi 0,20 ifm vagy Nagykereki 0,25 ifm terjedelmű kis iratanyaga. Ebben vannak bizalmas iratok, iktatott iratok, költségvetések, búza­földadó főkönyv, zárszámadás és marhalevél iktatókönyv. Vekerd 0,25 ifm terjedelmétől még kisebb Vértes iratmennyisége, mindössze 0,15 ifm.4n Korszakunk végén — mint ismeretes — kialakulóban volt a tanács- rendszer. Az új közigazgatási szervezetben is érzékelhető volt az ügy- iratkezelésben tapasztalható hanyagság, iratok elkallódását és pusztulását pedig még évtizedek múlva is tapasztaltak az ellenőrzést végző levél­tárosok/'1 Iratpusztulás, iratbegyűjtés Bihar megye területére 1944. október 6-án léptek a 2. ukrán front egységei és a hadműveletek Hajdú megye területén 1944. november 1-jén szűntek meg.40 41 42 A harcok során sok épület kárt szenvedett. Derecskén megrongálódott a községháza, Berettyóújfaluban a községháza, a vár- megyeháza, a bíróság és az adóhivatal épülete. Bárándon a községháza és a főjegyzői lakás belövést kapott, de Kábán is jelentős kár keletkezett a középületekben, valamint Bakonszeg községben szintén, ahol a jegyzői lak tönkrement.43 44 A háborús időkben lezajlott iratpuszítulás személyi problémákban is jelentkezett. Bobák Gábor mikepércsi közmunkaerő nyilvántartó például kinevezését kérte a Hajdúszovát községben levő irodatiszti állásra. Bihar megye alispánja azonban közölte vele, hogy törzskönyvi lapja Nagyváradon maradt az alispáni irattárban.’''' Fenti jelenség mutatja többek között, hogy a terület átcsatolással kapcsolatos problémák Bihar megye esetében felmerültek. Az alispán ugyanis az első két hétben továbbra is a II. bécsi döntés szerinti Bihar megye terü­letét tekintette működési körének. Így az államhatárok tisztázatlansága folytán a községi jegyzők közül sokan Berettyóújfaluba, mások viszont Nagyváradra tettek jelentést. Nem mehetünk el szó nélkül a kinevezett új főispán Dr. Zöld Sándor tevékenysége mellett, aki nemcsak a veszé­40 A helytörténetírás . . . III. 130., 121. old. 41 Major Zoltán László: Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar me­gyében a második világháború alatt és az utána következő években. L. Sz. 1991/2. 48. old. 42 Magyarország története 8. k. 1918—1919., 1919—1945. Főszerk.: Ránki György. Bp. 1976. 1173. old., Gazdag 1.: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november—1945. november.) HBML. X- (Szerk.: Gazdag 1.) Debrecen, 1983. 45—49. old. 43 Dankó Imre: Bakonszeg legújabb kori története és a bakonszegi termelőszövet­kezetek. In: Bakonszeg története és néprajza, Szerk.: Dankó I., Bakonszeg., 1990. 96. old.. Báránd története és néprajza. Szerk.: Balassa Iván, Debrecen, 1985. 495. old., Berettyóújfalu története. Szerk.: Varga Gyula, Berettyóújfalu, 1981. 524. old., Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának né­hány kérdése (1944—1947). НВМЬЁ. X. (Szerk.: Gazdag I.) Debrecen, 1983. 115. old., Derecske története ... i. m. 302. old. 44 HBML. XXI. 104/b. 152. d. B. 006—13/1950. 1948. nov. 1. 171

Next

/
Thumbnails
Contents