A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1579-1584)

Eredeti, papír, alján viaszba nyomott ostyapecsét.

Hátán más kéztől egykorú írás: Stephani, Poloniae regis, Tran- silvaniae principis, literae inhibitoriae, de educillatione vini et receptione maleficorum. Anno 1583.; — Más kéztől: Kardosnak zol, hogy latrokat be ne fögaggyon házában.. Nr. 42°; Még'későbbi írás: Pr. No. 81.

HBMLT. IV. A. 1021/a. Muo. 37. (Régi jelezet: Vár. ltár. Oki. gy. 470.).

(Fordítás)

István, Isten kegyelméből Lengyelország királya, Litvánia, Oroszország, Poroszország, Mazovia, Samogitia, Kiev, Volhinia, Podlachia és Livonia nagyhercege és ura, valamint Erdély fejedelme. Neked, hívünknek, tisztelt Kardos Miklósnak királyi üdvözletünket és kegyelmünket, a mi mezővárosunk, Debrecen bírája esküdtei, a többi polgárai és annak közönsége nevében panaszkodtak nekünik, hogy hűséged azon mezőváros szabadsága és szokásjoga ellenére tetszésed szerint saját borát kereskedés céljából korcsmálja, azaz méri ki, de azt is, hogy gonosztevő embereket fogad be házába, és azt perbefogás után nem állítja a bíró elé, hogy azok bűntettét törvényes úton felfedezzék, nem engedi. Mivel ezek közül egyiket sem tudja bizonyítani, hogy Magyarország nagyméltóságú királya kiváltsággal megengedte volna, felségük előtt alázatosan könyörögtek, miszerint méltóztassék e dologban nekik alkalmas orvoslással kegyelmesen gondoskodni. Mikor tehát azt is igazságtalan dolognak véljük, hogy ha bárki visszaél kiváltságaival, hogy azt is átláttuk, hogy a jog ilyen egyenlőtlenségével és a rablók befogadásának meg nem engedett igyekezetével szélesebbre kívánja tárni, hűségednek erősen megparancsoljuk, — másként ne akarjon cselekedni — hogy ezután az ily módon kezdett dolgoktól teljességgel tartózkodjék, sőt magát a Magyarország szent királyaitól engedett kiváltságaihoz alkalmazza magát, másként tehát hűséged ne cselekedjék, miután átolvasta és a bemutatónak visszaadta jelen levelünket. Kelt Krakkói várunkban az Úrnak 1582-ik esztendejében január hó hetedik napján.

Hátán: István, Lengyelország királya és Erdély fejedelme tilalom levele. 1583 évben a bormérésről és gonosztevők befogadásáról; Más kéztől: Kardosnak szól, hogy latrokat be ne fogadjon házában. 42. szám. Protocollum: 81.

A bevett joggyakorlat szerint nemes telekre vagy házba törvényes ítélet nélkül még a birtokos felett joghatóságot gyakorló személy sem léphetett. A mezőváros bírósága a Kardos család kúriájába tehát vizsgálatot nem tarthatott, mert az ott tartózkodó felett nem rendelkezett bírói illetékességgel. A kisebb királyi haszonvételék közül a saját borának kimérését és korcsmáltatását a nemes saját kúriájában gyakorolhatta. A mezőváros akkor már e jognak birtokában volt, tehát a kúriában tartott korcsma a kommunitás jövedelmét csonkította. — Kardos Miklós az irat kiadása idején egyetlen férfiágon élő leszármazottja volt a családnak. A kúria negyedrészének tulajdonosa Józsa nevű testvérének özvegye, Lónyay Erzsébet volt.

135