A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1579-1584)

és, törvényes parancsaink nemes őrzőinek és végrehajtóinak, üdvözletünket és kegyünket. Mikor mind némely tanácsos uraink által előttünk tett közbenjárását, mind pedig Debrecen mezővárosunk eszes és okos birá- jának, esküdteinek hűségének, hűséges odaadásának és érdemes szolgálatainak számadását megtéve, amelyet ők, elődeiknek, boldog emlékezetű fejedelmének, és nekünk is, ennek az országnak, kedvező és kedvezőtlen alkalmakkor tanúsítottak és a jövőben is tanúsítanak, Bihar megyében, Debrecen nevű mezővárosunkban, Csapó utcában, egyik oldalon most eszes Kádas István, az előtt pedig Lakatgyártó Gergely és Kristóf, a másik oldalon Szabó István és Boldizsár, továbbá Borbély Benedek házai szomszédságában levő egész és teljes nemesi telkünket, amely különben néhai nemes Duskás Sára, előbb nemes Posztómetsző Deák András, aztán néhai nemes Tarkó András — mindnyájan debreceniek — felesége tulajdonában volt, de azt bizonyos 500 magyar forint világos adósság miatt néhai Keresszegi Csáky Dénes fia, Mihály foglalt le, majd Csáky Mihály halála és magvaszakadása révén az ország régi és fennálló szokása s törvénye szerint reánk és adományozásukra háramlottnak szállott és bizonyult, ugyancsak azon a kúrián vagy telken levő vagy bármi okból, úton és módon rajta levő, vagy reá szállandó, minket illető királyi jogot adjuk és adományozzuk. Ezért levelünk vétele után közületek egy hiteles személyt küldjétek oda, annak jelenlétében a mi emberünk, tisztelt Csegedy Mihály, vagy Kis Boldizsár, akár Bolday Farkas, esetleg Ugray Gergely, netalán nádudvari Gazdag András váradi lakosok, ha ezek távol lesznek, vagy sárándi Balogh Bálint, vagy hencidai Bessenyei Mátyás, az említett Biharmegyében, Debrecen mezővárosunkban levő mondott teleken vagy kúriának szomszédainak és mesgyéseinek ösz- szehívása után a helyszínre menve az említett Debrecen mezővárosunk bíráját, esküdteit, ugyanúgy összes lakóit, azok örököseit és utódait annak nemes teleknek vagy kúriának, a rajta levő és hozzátartozó összes királyi jogoknak, a beültetett szőllős kertével, gyümölcsével, jövedelmével és mindenféle tartozékával együtt örökös birtokú uraságába vezessétek és iktassátok be,'ha ellentmondás nem lenne. Ha ott mégis az említett Debrecen mezővárosunk bírájával, esküdteivel és összes lakóival szembe bárki ellentmondó lenne, azt jegyezzétek fel, és a beiktatás napjától számított tizenötöd napra az ellentmondás okának előadására kúriánkba, a mi jelenlétünk elé idézzétek meg, egyúttal a birtokbavezetés és beiktatás lefolyását — ha beidéznétek —, a szomszédok és mesgyések nevével, akik a beiktatásnál megjelentek, minden módon kötelesek legyetek feljegyezni és ide megírni. Különben ne cselekedjetek. Kelt Gyulafehérvár, az Urnák 1582. évében, június hónap 15-ik napján.

Hátán címzés: A váradi káptalannak............(mint előbb) birtokba vezető

és beiktató levél Debrecen mezővárosunk bírája, esküdtei és összes lakói részére.

A parancslevélben írott telek a régi uradalmi központ, helye, amelynek egy részét enyingi Török János — akkor még a mezőváros földesura 1672-ben Szabó Máté familiárisának adta (V. ö. HBMLT. Évkönyve XVIII. Db. 71991. 14—15 lap, 5. old.)

Azt nem tudjuk, hogy Duskás Sára mikor jutott a másik — immár szőlőskertnek fordított — rész birtokába. Azt sem, hogy Csáky Mihály mikor foglalta le. Az azonban bizonyos, hogy mint nemesi telket, Duskás

129