A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Gazdag István: Debreceni polgármesterek
Vásáry most a káoszban egységet kívánt teremteni, s ez lényegében sikerült is. A tervezetet a városok zöme elutasította, a kormány valójában nem akart városi törvényt — így Vásáry tervezete lekerült a napirendről. Vásáry István munkáját azonban a szakirodalom elismerte, a köz- igazgatás gyakorlati szakembere az elmélet terén is maradandót alkotott. Szoros kapcsolat fűzte a református egyházhoz. Főjegyzője és világi tanácsbírája a tiszántúli református egyházkerületnek, a református zsinat póttagja, a református egyház presbitere. Több testület, szervezet tisztelte meg bizalmával: elnöke a Stefánia Szövetség debreceni szervezetének, a Kelet-magyarországi Rádiótársaságnak, a Magyar Városok Kulturális Szövetsége állandó bizottságának, a Békésy Béla Vívóklubnak és sorolhatnánk tovább a szervezeteket. Vásáry István nemcsak a közigazgatás területén, hanem a gazdasági életben, a kulturális területen, a szociálpolitikában és a sport területén is maradandót alkotott. Polgármestersége alatt született meg a strand, az uszoda, a korcsolyapálya, a Stadion és a Csónakázó-tó- E tevékenységéért az Országos Magyar Testnevelési Tanács Nemzeti Sport 1933. évi karácsonyi nagydiját dr. Vásáry Istvánnak ítélte oda. 1934. újévén a város vezetősége és törvényhatósága köszöntötte és ünnepelte a város polgármesterét abból az alkalomból, hogy 25 évvel eze- lépett a város szolgálatába. A fajvédők, a szélsőjobboldali politikai csoport 1934 kora tavaszán támadást indított Vásáry István ellen azzal a szándékkal, hogy elmozdítsa a polgármesteri székből. A közel két évig tartó rágalomhadjárat megingatta a bizalmat Vásáry Istvánban, de nem eredményezte polgármesteri székből való letaszítását. Ekkor a fajvédő Vay László főispán kezdeményezésére a belügyminiszter 1935. november 1-jén kezdődő hatállyal nyugállományba helyezte dr. Vásáry Istvánt. Dr. Vásáry István — e durva támadás ellenére is — tovább folytatta aktív közéleti tevékenységét. A második világháború befejező szakaszában 1944. október 21-én Debrecen város szovjet katonai parancsnoka dr. Vásáry Istvánt kinevezte Debrecen polgármesterének. Debrecenben ekkor már béke volt, de az országban még dörögtek a fegyverek. Dr Vásáry István kéthónapos polgármestersége alatt minden erejével arra törekedett, hogy talpra állítsa a várost. E nagy feladat mellett azonban mint a Kisgazdapárt egyik vezetője, közreműködött az ország politikai életének újraszervezésében. Történelmi jelentőségű munkát végzett az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságában, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjaként és az Ideiglenes Nemzeti kormány pénzügy- minisztereként. 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlést dr. Vásáry István nyitotta meg. A többi között ezeket mondva: „A nép megbízottai- nak kötelessége most, hogy felrázva a nemzetet a véres pusztulás alélt- ságából, megkezdjék a munkát, melynek célja az építés, a vérző sebek meggyógyítása, a szenvedésektől meggyötört és javait elvesztett magyar nép gazdasági létének megalapozása, számára boldog otthon teremtése, békés munka biztosítása, a munka eredményeiben igazságos arányban való részesedés nyújtása.”22 22 Dr. Vásáry István Debrecen sz. kir város polgármestere. Debrecen sz. kir. város és vidéke díszalbuma. 1928. 114
