A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Gazdag István: Debreceni polgármesterek

keseket viszont magához emeli. „Ezt látván és, hogy teljes függetlenségemet visszanyerjem, a polgármesteri székből önként távoztam . .. felvettem a harcot a főispánnal szemben.”20

DE. MAGOSS GYÖRGY polgármester 1923—1928

1858-ban született a szatmármegyei Egri községben régi nemesi családból. Szatmárban és Debrecenben végezte tanulmányait. Az ügyvédi vizsgát 1886-ban tette le Budapesten. Debrecenbe költözése után néhány évig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1887-ben alügyész lett a városnál, 1904-ben megválasztották főügyésznek. Ebben a pozícióban érték a forradalmak és a román megszállás. Dr. Magoss György lelkiismeretesen védte a diktatúra alatt a polgárság érdekeit, a megszállás alatt pedig szembeszállt az idegen hatalom önkényével. Egy ideig viselte Debrecen város főispáni tisztét is. A román megszállás után hamis vádak alapján egy időre felfüggesztették állásából. Debrecen szab. kir. város törvényhatóság bizottsága 1923. október 19-én tartott közgyűlésén Csóka Sámuel polgármester-helyettes főjegyző ellenében dr. Magoss György tiszti főügyészt választotta polgármesternek. Az újonnan megválasztott polgár- mester rövid bemutatkozó beszédében hangsúlyozta: „Ha összehangzó és eredményes működést fogunk teremteni a városi közigazgatás és vagyonkezelés körül, akkor mi helyre fogjuk állítani a város háztartásának egyensúlyát is. Akkor fog elérkezni az ideje annak, hogy nagy anyagi áldozatokat igénylő alkotásokra gondoljunk.”

A trianoni békeparancs súlyos gazdasági, társadalmi és politikai helyzetbe sodorta az országot, a magyar népet. Debrecen városát, polgárait dr. Magoss György vezényelte az aléltságból az építkezés, a fel- emelkedés korszakába. Nemcsak nagy tervek készítése fűződik a polgár- mester nevéhez, hanem a kivitelezéshez szükséges tőke előteremtése és a tervek színvonalas megvalósítása. Debrecen város közönsége 1925-ben felvette a 900 000 dolláros Speyer-féle kölcsönt és a 3 400 000 dolláros törlesztéses kölcsönt. Ezekből a kölcsönökből indította el dr. Magoss György a nagyszabású beruházási programot: szennyvízszűrő-telep létesítése, városi közüzemek rekonstrukciója és fejlesztése, bérházak, kislakások építése, új utak, parkok létesítése, kutak fúratása. A város 2 900 000 pengővel járult hozzá a központi egyetem létesítéséhez, felépítette az iparostanonc iskolát. A tanyai nép iskoláztatásrára több mint 20 modern tanyai elemi iskolát, továbbá új gazdasági népiskolát építtetett. Elkezdődött a Déri Múzeum építése is.

Több egyesületben, szervezetben viselt tisztséget, a város törvény- hatósági bizottsága örökös tagjának választotta. A református egyház meghívta tanácsbírónak. Irodalmi munkái jelentek meg a helyi lapokban. Polgári kitüntetései: Magyar Érdemrend középkeresztje, két török kitüntetés és számos kisebb belföldi kitüntetés.

20 Márk Endre: Udvari tanácsos, ügyvédi kamara elnök, egyházkerületi és kollégiumi ügyész. Debreceni Képes Kalendárium 1912. 74—75. oldal, Debreceni Független Űjság 1921. január 8.

112