A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Gazdag István: Debreceni polgármesterek

lyező egyletnek és más egyesületeknek. Számos kitüntetéssel ismerték el eredményes munkáját: 1878-ban megkapta a királyi tanácsosi címet; 1888-ban a harmadosztályú vaskorona rendet; 1886-ban átvehette az olasz koronarend tiszti keresztjét; 1899-ben a szerb király harmadosztályú Takova renddel tüntette ki. Ezeken kívül több kitüntetést és elismerést kapott.

Debrecen polgársága 1900 október 18-án egész napos ünnepség keretében köszöntötte Simonffy Imrét negyedszázados polgármesteri működése elismeréseként.18 19

KOVÁCS JÖZSEF polgármester 1903—1914

Kovács József Hajdúnánáson született 1849. október 22-én. Iskolai tanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte. A jogi kar befejezése után Udvarhelyi Károly debreceni ügyvéd irodájában gyakorolt. Az ügyvédi vizsga sikeres letétele után ügyvédi irodát nyitott. Családi örökségként 60 holdas birtokkal is rendelkezett Debrecen határában. A sikeres ügyvédi pálya mellett tevékeny szerepet vállalt a város közéletében törvényhatósági bizottsági tagként. Érdeklődött a politika iránt is, megválasztották a függetlenségi párt elnökének. Kovács József meggyőződéssel szolgálta a református egyházat, mint presbiter. Jelentős érdemeket szerzett a Mári Terézia alapítvány rendezésében.

Debrecen város törvényhatósági bizottsága 1902. december 2-án tartotta tisztújító közgyűlését. Mivel Simonffy Imre polgármester idős kora miatt nem kívánta magát újra jelöltetni, ezért új polgármester választására került sor. A jelölő választmány Komlóssy Artur főjegyzőt és Kovács József ügyvédet jelölte. A szavazás eredményeként a közgyűlés Kovács Józsefet hat évre megválasztotta Debrecen polgármesterének. Az újonnan megválasztott polgármester rövid beszédben elítélte a „politikai párttusákat” amelyek nehezítik a város ügyeinek intézését. Kijelentette „ ... ne a politikai pártszempontok, de a város általános érdeke vezéreljen bennünket. „A város megnövekedett adósságaival kapcsolatban hangsúlyozta „ . . . Debrecen város vagyona még meg van, csak terhelve van, de nem annyira, hogy e miatt már kizárva volna a vagyoni viszonyok javulása.”

Kovács József polgármesteri tevékenysége egybeesett az ország gyors ütemű fejlődésének szakaszával. Debrecen gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének legdinamikusabb korszaka fűződik nevéhez. Az intézmények, vállalatok nagy számú alapítása mellett szélesedett az infrastrukturális hálózat. A város polgármestere kezdeményezte a törvény- hatóság és az iskolák kapcsolatának rendezését, részese volt a törvény- hatóság Tisza István házszabály revíziója ellen benyújtott bizalmatlan- sági indítványának, Kovács József személyesen lépett fel a német nyelv hivatalos használata ellen, bizottsági munkát irányított a Hortobágy hasznosítása érdekében, részese és egyik szervezője volt a debreceni

18 Simonffy Imre: Huszonöt éves polgármesteri jubileuma alkalmából. Debreceni Képes Kalendárium 1901. 24—29. oldal.

19 Kovács József: Debrecen sz. kir. város polgármestere. Debreceni Képes Kalendárium. 1904. 29—30. oldal.

110