A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Gazdag István: Debreceni polgármesterek
mester neve helyett Torda János neve szerepel.13 Kiss Lajos polgármester helyett Csobán Endre és Lendvay Ferenc, Vass Lajos polgármestert említik, Boldisár Kálmán viszont Kovács Lajossal cseréli fel Kiss Lajost.14 A polgármester a magisztrátus második embereként irányította a pénzügyeket az 1848-as forradalomig. Debrecen városa 1848. márciüs 22—27. között tartotta meg tisztújító közgyűlését. Az eddigi szokásoktól eltérően a főbíró választást megelőzte a polgármester választás. Három jelölt közül Poroszlay Fridrik volt főbíró nyerte el a választók bizalmát és lett polgármesterként a város első embere. A polgármester hatáskörét több törvény szabályozta. Az 1870. évi első törvényhatósági törvény szabályozta az alispán és a polgármester hatáskörét. Az alispán személyes vezetője lett a törvényhatóság valamennyi tisztviselőjének, a polgármester viszont mint a tanács elnöke, a tanáccsal, mint kollektív testülettel együtt járt el számos ügyben, melyben az alispán maga intézkedett. A törvény szerint a polgármester első tisztviselője volt ugyan városi törvényhatóságnak, de hatásköre csak a következőkben egyezett az alispánéval: a polgármester intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény vagy a szabályrendeletek az ő ügykörébe utalnak, ő veszi át a városhoz intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket és folyamodványokat, ő hajtja végre a kormány rendeletéit, a tisztviselőkkel úgy rendelkezik, mint az alispán, aláírja a város nevében kiállított okmányokat, őre a város pecsétjének, ugyanúgy jelentést tesz a közgyűlésnek és a főispánnak a törvényhatóság állapotáról és felfogadja a városi szolgákat. A polgármester a tanács — melynek elnöke volt — határozata alapján, vagy a szabályrendeletben meghatározott más módon intézkedett a közigazgatás vezetéséről. A polgármesternek tehát rendelkezhetett a tisztviselőkkel, de csak olyan irányban és módon, hogy ezt a tanács meghatározta. A törvényben megállapított előírások a polgármester hatáskörét az alispánénál szűkebb körben határozták meg. A polgár- mester nem intézkedhetett önállóan a házipénztárhoz intézendő utalványozásról, a katonaelszállásolási ügyekben, a karhatalom alkalmazásáról, a rendőrök felvételéről és elbocsátásáról, a törvényhatóság pénztárának ellenőrzéséről, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a közgyűlés tárgysorozatának előkészítéséről. Mindezekben az ügyekben a tanács a polgármester és valamely tanácsnok, vagy más tisztviselő együttesen intézkedhetett.15 Az 1886: 21. tc.-kel a kormány tovább szűkítette az önkormányzatok önállóságát. Az államhatalom következetesen törekedett az önkormányzatok önállóságának gyengítésére: a főispáni hatáskör kibővítésével, a pénzügyi autonómia szűkítésével — ezzel párhuzamosan az önkormányzatoknak egyre több feldatot leadott — végül állami szakhivatalok létrehozásá13 Csobán Endre—Lendvay Ferenc: A szabadságharctól a forradalomig. 77. oldal. In: Debrecen sz. kir város és Hajdú vármegye (Vármegyei monográfiák XII— XIII/1940. Szerk: Csobán Endre. 14 Boldisár Kálmán: Debrecen sz. kir. város története 1867—1914. In: Debrecen sz. -kir. város. Főszerkesztők: Csobán Endre és Csűrös Ferenc. Debrecen, 1931. 15 Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében Budapest, 1976. 91—92. oldal. 106
