A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Gazdag István: Debreceni polgármesterek

a polgármester volt a gazdasági ügyek legfőbb irányítója, de hivatali intézkedéseiről tájékoztatnia kellett a szenátust, sőt legtöbbször előzetes hozzájárulást is kért. Arra is van példa, hogy az elnöklete alatt ülésező gazdasági gyűlésen sem tudta elgondolását maradéktalanul elfogadtatni. Miklós Ferenc polgármester 1840. december 23-án megtartott gazdasági gyűlésen felvetette, hogy az ivóvíz vállalkozó általi behor- dása a városba igen költséges, ezért javasolja, hogy ezt a szállítást a város vonó jószágaival kellene megoldani. A gazdasági gyűlés a javasolt megoldást „próba gyanánt” elfogadja.6 A polgármester elnöklete alatt tartották a gazdasági gyűléseket, első ízben 1776. október 11-én.7 A gyűlésen rész vettek szenátorok, esküdtek, számvevők, építtető és erdőinspektorok és a népszólló. A gyűléseken a város és polgárainak gazdasági jellegű tevékenysége, illetve ennek ellenőrzése, jóváhagyása esetenként tervezése került napirendre. Az 1840. szeptember 10-i gazdasági gyűlésen felvetődött, hogy „Az idei ohati rossz termés miatt nehezen remélhető, hogy az ottani földeket bírók termelésbeli földbér tartozásaikat teljesítsék ... A Gazdasági ülés ennélfogva jónak látná, a Ns. Város szükségeinek pótlásául idejében rozs vételről gondoskodni.”8 9 Ko- moróczy György megállapította, hogy „E tisztség feladatköre lett volna, hogy közigazgatási ügyekben felváltsa a főbírót, de ez Debrecenben nem következett be .. A polgármesteri állást elhalálozás esetén helyettesítéssel kellett betölteni, amit a tanács és a választott hites közönség együttesen gyakorolt, nem választás, hanem kooptálás útján. Ez történt Fáy János polgármester 1833. december 28-án bekövetkezett halála után. A tanács egykorú szóhasználata „kinevezést” említ a polgármesteri állás helyettesítéssel történő betöltésekor. Ebben az esetben viszont „ ... . ámbár meg esméri azt a Magisztrátus, hogy a Polgármesteri Hivatal a Senatori Hivatalnál elébb való, ezt az elsőbbséget mindazonáltal az idősebb Senátorok felett egyedül tsak a törvényes tisztújjitások útján a Választott Hites Közönség szavazása által nem pedig substitutio által ideiglenesen bé töltött Polgár Mesteri Hivatalnak tulajdonítsa.”10 A polgármester tehát tényleges pozícióját a magisztrátuson belül csak kinevezésével érhette el. A helyettes polgármesterség — esetleges jogi ismeretek ellenére is — kizárta a főbíró helyettesítésének lehetőségét. ,, . . . az Fő Bíró Ur távol léte vagy gyengélkedő egészsége esetében a Bírói foglalatosságok vitele és az Elnökség Senátor Komlóssy Dániel Urat mint a Hivatal viselésében legidősebb Senátort illeti . .” még pontosabban „ . . . a Polgár Mesteri Hivatal a város gazdálkodásával foglalatoskodván nem látja azt a közdolgot folytatásra nézve hasznosnak, hogy a Bírói Hivatalt illető foglalatosságok a Polgár Mesteri Hivatallal egy személybe egyesítettsenek. .

Hét évvel később 1843-ban hasonló aggodalmak vetődtek fel Debrecen város tanácsában „Némelly tagjai a Ns Választott Hites Közönségnek abbeli aggodalpiukat jelentvén ki, mi szerint bár a Polgár Mester Urnák személlyé ellen semmi kifogásunk nintsen és hivatali buzgósá6 HBML IV. A 1011/a. 136. 1840 december 23.

7 HBML IV. A. 1014. 1.

8 HBML. IV. A. 1014. 4.

9 Komoróczi György: A reformkori Debrecen. Debrecen, 1974. 220. old.

10 HBML. IV. A. 1011/a. 106. 1836.

104