A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei
kérelem nélkül is, kötelezte a megölt házastársa és gyermekei, ezek nemlétében felmenő ági rokonai javára homagium — vérdíj — megfizetésére. Ha a halált több tettes együttesen okozta, egyetemleges fizetési kötelezettség terhelte őket. A vérdíjjal eredetileg a gyilkos a maga fejét váltotta meg, a XVIII. századi bírói gyakorlat azonban a vérdíjat kártérítésként értelmezte, összegét még az 1459. évi 19. te. állapította meg, a megölt rendi állásának megfelelően, a nemesekét 200, a parasztokét pedig 40 forintban. Ezek az összegek a vérdíjnak az 1871. évi 52. te. 7. §-ával történt eltörléséig nem változtak. Az ítélet pénzbeli marasztalásokra vonatkozó rendelkezéseit a vádlott lakóhelye szerint illetékes tanács hajtotta végre. Ha a sértett javára megítélt összegek behajtása a vádlott vagyontalansága miatt nem vezetett sikerre, a városi tanácsok jelentése alapján a törvényszék utólag hozott ítéletével elrendelte a vádlott személyének a sértett részére való átadását arra az időre, amíg személyes szolgálatával a kárt megtéríti. Ez alól a nemesek sem élveztek mentességet. Csak 1848. decemberében mondta ki a törvényszék, hogy senki sem bűnös azért, mert vagyontalan, ez okból senkinek a személyét a sértettnek oda ítélni nem lehet.18 e) Az Ítélet esetleges — a vádlottat közvetlenül nem érintő — rendelkezései Ha a törvényszék az ügy elbírálása során a nyomozást végző városi tanácsok által elkövetett szabálytalanságot, mulasztást, vagy a perbeli szóváltásokban illetlen, a közfelfogást sértő állításokat tapasztalt, ezek miatt a megrovásokat és figyelmeztetéseket az ítéletben a pénzbeli marasztalásokat követően fogalmazta meg. Többször került sor rá, hogy a törvényszék kezdeményezte a különböző bűncselekmények megelőzése végett korábban hozott közgyűlési határozatok némelyikének ismételt kihirdetését, a közrend megóvása érdekében hathatós intézkedések kidolgozását, vagy a tisztiügyész utasítását arra, hogy pótlólag rendeljen el nyomozást olyan személyek ellen is, akik a konkrét ügyben felmerült adatok szerint büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Az ítéletnek ezekkel a kérdésekkel foglalkozó részét az érintetteknek hiteles másolatban kiadták. összegezés A hajdúkerületi törvényszék elsőfokú ítéleteinek részletesebb elemzésére terjedelmi ökokból nincs lehetőség. Mindenestere alaptalan lenne azt állítani, hogy a törvényszék munkájában kisebb-nagyobb hibák nem fordultak elő, hiszen a bírói tévedést sdhasem lehetett, ma sem lehet kizárni. Éppen a tévedések kijavítása végett biztosították már a feudális- korban— hazánkban 1791-től — a kétfokú perorvoslati jogot.19 A kerületi törvényszék több ezer ítéletének ismeretében azonban az állapítható meg, hogy ítélkezését nem a hibák, tévedések, hanem sokkal inkább a szakszerűségre törekvés és az elfogulatlan tárgyilagosság jellemzi. 18 üo. B. ügyek. 1848. Pasc. 4. J. No 162. 19 A fellebbezési fog korlátozását az 1881-ben kiadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok II. fejezetének 4. §-a törölte el. 99
