A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Filep Tibor: Politikai restauráció és megtorlás Hajdú-Biharban (1956-1957)
marasztalta a forradalomban való részvételéért és leváltotta. Az ideiglenes elnökség először Csorba mellé állt, de egy nappal később tudomásul vette eltávolítását.8 9 10 11 Január 13-án pedig sor került az MSZMP első megyei demonstrációjára. Az Arany Bika Szálló nagytermében nyilvános pártnapot tartottak. A Naplóban megjelent tudósítás szerint 1500-an vettek részt az összejövetelen. Az előadók Major Tamás színművész, Szabó István, a Kádár-kormány Hajdú-Bihar megyei megbízottja és Balogh Elemér voltak. Ez a tanácskozás fordulópontot hozott a megye politikai életében. Itt hangzott el élesen először pártfórumon, hogy 1956. október 23.—november 4. között ellenforradalom volt Magyarországon, itt már Nagy Imrét árulónak mondták, Szabó István pedig már kevesebbet beszélt a Rákosi-féle vezetés hibáiról, mint annak örökségéről.11 Rendőri, bírói, fegyelmi, adminisztratív intézkedések A január közepén bekövetkezett fordulat után megkezdődtek a letartóztatások. Január végén, február elején egymás után vették őrizetbe a forradalmi bizottmányok tagjait, megkezdődtek az elbocsájtások az üzemekből, határozat született, hogy készüljön fekete lista a debreceni értelmiségiekről.12 A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság két ízben készített jelentést az „ellenforradalmárokkal” szembeni rendőri intézkedésekről az MSZMP megyei és városi bizottsága részére. Az első dátuma 1957. április 4., a másodiké 1957. június 20. Az áprilisi „statisztika” valamilyen oknál fogva két terminust használ, az 1957. február 15.—március 16. illetve 1957. március 16.—április 5. közötti időszakra vonatkozóan közöl adatokat. 8 MSZP HBMA 1. fond. 3. fcs. 3. öe. 1956. 9 MSZP HBMA 1. fond. 3. fcs. 5. öe. 1957, 1. fond, 3. fcs. 6. öe. 1957. 10 MSZP HBMA 1. fond. 9. fcs. 19. öe. 1957. Csorba László alezredes ügyében jól nyomon követhető Komócsinék bizonytalan magatartása. December 30-án a Honvédelmi Minisztériumtól, Úszta vezérőrnagytól kérik Csorba László leváltását a megyei karhatalom éléről, mert a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányban játszott szerepe tisztázatlan. November 4-e után huzavonával végezte a karhatalmi zászlóalj szervezését, ellenforradalmi elemekre vonatkozó információkat szivárogtatott ki stb. Január 21-én kelt újabb levél arról játékoztatja a Honvédelmi Minisztériumot, hogy Csorba László becsületesen dolgozott a bizottmányban, nagy érdeme van abban, hogy Debrecenben nem volt vérontás, csupán a karhatalom szervezésében követett el hibákat. Ezért megerősítette párttagságában Csorba Lászlót, kötelezi, hogy a HM bizottságának korábbi határozatát — lefokozás, leszerelés — fellebbezze meg, máshol, ne Debrecenben teljesítsen szolgálatot. A felülvizsgáló bizottság határozatát nem változtatta meg, egyértelműen ellenforradalmárnak minősítette Csorba Lászlót. A megyei intézőbizottság pedig ezt tudomásul vette ... 11 Hajdú-bihari Napló, 1957. január 13. 12 MSZP HBMA 1. fond. 3. fcs. 17. öe. 1957. 144
