A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Filep Tibor: Politikai restauráció és megtorlás Hajdú-Biharban (1956-1957)
POLITIKAI RESTAURÁCIÓ ÉS MEGTORLÁS HAJDÜ-BIHARBAN 1956—57. Filep Tibor Noha az 1956-os magyar forradalom történetével foglalkozó, eddig megjelent munkákban nincs is rá utalás, tény, hogy az első forradalmi megmozdulások Debrecenben voltak. Ugyanis az egyetemisták tüntetése már október 23-án 11 órakor megkezdődött, és az MDP vezetői már a déli órákban hozzájárultak ahhoz, hogy a fiatalok követelései még délután nyilvánosságot kapjanak a párt lapjának, a Néplapnak a különkiadásában.1 A kora esti órákban a Kossuth utcán megszólaltak a fegyverek, hamarabb tüzelt a tömegre az ÄVH, mint a fővárosban. Igaz, hogy Debrecenben sem 23-án, sem a későbbi napokban nem volt fegyveres felkelés ennek ellenére a forradalom október 25-éről 26-ára virradó éjjel győztesnek tekintette magát: létrejött a megegyezés az MDP megyei és városi vezetői, valamint az egyetemisták, a munkások és a katonák küldöttei között. A helyi hatalom a 26-án megalakuló Szocialista Forradalmi Bizottmány kezébe került. A Néplap október 26-i számában megjelent dokumentum szocialista forradalomnak nevezte a magyarországi eseményeket. Ettől a pillanattól kezdve az MDP szerepe megszűnt, a funkcionáriusok nagyobb része a szovjet katonai repülőtéren kért menedéket, és kapott is. Voltak, akik a városban maradtak. Két vezetőt, Ménes János városi, Tatár Kiss Lajos megyei tanácselnököt vettek őrizetbe a forradalmi bizottmány határozatára, valamint a lefegy- verzettek ÄVH tisztjeit, szám szerint negyvenkettőt. Lincselések, atrocitások nem voltak. A honvédelmi alakulatok október 26-ától a forradalmi bizottmány rendelkezéseinek, parancsainak tettek eleget. A városban rend és nyugalom volt, amikor november 4-én hajnalban a Vörös Hadsereg egységei — amelyek már november 3-án reggelre körülzárták Debrecent — megindultak a belváros felé. Körülzárták a Pavilon, a Gábor Áron, a Kossuth laktanyát és lefegyverezték a magyar honvédséget. Sehol sem volt ellenállás, tűzharc. Ennek ellenére — máig is kideríthetetlen okokból — tankágyúkkal és gépfegyverrel lőtték a Posta épületét és a Kossuth-laktanyát. így az agressziónak több halálos áldozata is volt, annak ellenére, hogy magyar részről egyetlen fegyver sem dördült el. A reggeli órákban a forradalmi bizottmány tagjait az oroszok letartóztatták és a Sámsoni úti volt ÁVH-s, valamint a repülőtéri szovjet laktanyába vitték. Hasonlóképpen a Sámsoni útra kerültek a le- fegyverzett tisztek is. A szovjet katonai parancsnokság a tiszti klubban rendezkedett be. A reggeli órákban visszatértek a városba az MDP ko139
