A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az Alföld című debreceni lap terve 1846-ban

Valószínű, hogy ekkor már megvolt a leendő szerkesztővel „egyes- ségre lépendő egyén” is, mert három nap múlva, január 17-én Nánásy Gábor tanácsnok beadványát iktatták, ö lett volna az Alföld kiadója; ehhez pedig ún. bizonyságlevélre volt szüksége, azaz igazolásra, hogy vagyona elegendő anyagi biztosíték egy hírlap indításához, fenntartásához. A január 26-án kelt feljegyzés szerint a tanács az utcabeli szenátort, Deretskey Józsefet — azzal, hogy vegye maga mellé az egyik esküdtet — kérte fel Nánásy „vagyonárnak megbetsültetésére.”''* Ez meg is történt; január 27-én már arra utasították a jegyzői hivatalt, hogy „adja ki a kért hiteles Bizonyítványt.”4 5 Ezzel a kérelmezés első, debreceni szakasza le is zárult.

A kezdeményező Sillye Gábor (1817—1894) ekkor Pozsonyban élt. Hajdúböszörményben született, egy ideig a debreceni Református Kollégiumban tanult, majd kalandos ifjúkor után 1844 nyarán szerezte meg az ügyvédi oklevelet.6 Politikai és újságírói ambíciói voltak; felfogásában a liberális, nemzeti ellenzékhez állt közel, egyértelműen a reformok elkötelezettje.7 (A szabadságharcban kormánybiztos, később a Hajdúkerület utolsó főkapitánya lett.) A művelt, művészetkedvelő fiatalember 1845-ben a pozsonyi Hírnök c. politikai lap szerkesztőségi munkatársa.8 Május és június elején két figyelemre méltó Pozsony megyei tudósítása jelent meg,9 1845. május 20. és június 27. között pedig hét részből álló cikksorozatot közölt Széttekintés honunk haladási terén címmel, amelyben elsősorban gazdasági kérdésekkel (a közlekedés korszerűsítése, csatornák, kikötők építése, gyárak alapítása stb.) foglalkozott.10 11 12 A sorozat tulajdonképpen félbeszakadt, mert a Hírnök 1845. június 27-én megszűnt.11 Sillye Gábor azzal a reménnyel búcsúzott a közönségtől, hogy találkozhatnak még „az irodalom terén.”21

Hogy miért éppen Debrecenben kívánt visszatérni az újságírói pályára, mégpedig egy saját lap élén, arra nézve semmi biztosat nem állíthatunk. A lapalapítás tervén kívül más adat egyelőre nem került elő, amely a debreceni kapcsolatokra, ismerősökre utalna. Az viszont tény, hogy ez a kapcsolat nem korlátozódott a leendő kiadó személyére, mert 1846 vége felé, november elején Sillye Gábor az első és akkor egyetlen helyi lap, a Debreczen—Nagyváradi Értesítő c. hirdetési újság hasábjain publikált egy elbeszélést, vagy inkább tanmesét (bár ő igaz történetnek mondta).13 Ráadásul ennek az írásnak a mondanivalója

4 HBML. IV. A. 1011/1. 113. (574. sz.)

5 HBML. IV. A. 1011/1. 113. (628. sz.)

6 Nyakas Miklós: Sillye Gábor a szabadságharc kormánybiztosa, a Hajdúkerület utolsó főkapitánya 1817—1894. Hajdúböszörmény, 1980. 9—16. p.; az ügyvédi vizsgát 1844. június 28-án tette le Pozsonyban: uo. 16. p.

7 Uo. 19—20. p.

8 A magyar sajtó története I. 1705—1848. Bp. 1979. 748. p. Ennek nyomán Nyakas M. i. m. 19. p.

9 S-e G.: Pozsonyból. = Hírnök, 1845. 34. sz. máj. 3., 45. sz. jún. 6.

10 Hírnök, 1845. 40. sz. máj. 20., 42. sz. máj. 27., 44. sz. jún. 3., 46. sz. jún. 10., 48. sz. jún. 17., 50. sz. jún. 24., 51—52. sz. jún. 27.

11 Orosz József: Búcsúszó. = Hírnök, 1845. 51—52. sz. jún. 27. 1. p.

12 Sillye Gábor: Széttekintés honunk haladási terén. VII. = Hírnök, 1845. 51—52. sz. jún. 27.

13 Sillye Gábor: Szívreható esemény. = Debreczen—Nagyváradi Értesítő, 1846. 45. sz. nov. 2., 46. sz. nov. 9.

78