A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Sipos Sándor: Az iskoláztatás helyzete a XVIII-XIX. századi debreceni Sipos családban
a családnak itt is volt birtoka. (Köveskáli Sípos Márton minden bizonynyal ugyanaz a személy, aki az 1754/55-ös országos nemesi összeíráskor Zala megye nemesei közt szerepel.)12 13 Nagyon valószínű, hogy a két, egymást követő hedrahelyi lelkész között rokonság volt.13 Mindenképpen meglepő, hogy a Dunántúlról, a pápai iskola közvetlen közeléből közel 80 éven át a család 3 nemzedéke is Debrecenbe járt tanulni. Sípos Márton a középiskolát is Debrecenben végezte. Praeceptor (tanító) volt Törökszentmiklóson, majd 1759-től Szalacson (Bihar megye — ma Románia) rektor (tanár). 1760-tól Kadarkúton (Somogy megye) tanító. Valószínűleg 1796 körül halt meg. Fiai közül I. Sámuel 1790-től járt a Kollégiumba. A középiskolát Kecskeméten végezte, Mezőtúron rektor, egy évig Szent Benedeken (Somogy megye) volt pap, egy évig Csurgón tanított, majd Hedrahelyen volt lelkész. 1830-ban halt meg. Testvére, I. Dániel vele igyedőben került Debrecenbe, szintén Kecskemétről. Békésen volt rektor, majd Szent Benedeken pap, Csurgón tanár, Puszta Korpádon (Somogy megye), majd Alsókon (Somogy megye) pap. Amikor a harmadik fiú, Gábor 1796-ban Mezőtúrról Debrecenbe került középiskolásként, apjuk már nem élt. ö a főiskolát itt kezdte, de egy év után Pápán folytatta tanulmányait. A család következő nemzedéke az 1820-as években tanult Debrecenben. Sípos Lajos (I. Sámuel legidősebb fia) 1821-től 1828-ig járt a Kollégiumba. Lakóhelye Kadarkút (Somogy megye), Hedrahely szomszéd faluja. 1829-ben a balmazújvárosi iskolába került tanítónak, s itt ebben az évben öngyilkos lett. Testvérei, Sípos Károly és Sípos Sámuel 1824-től 1829-ig, illetve 1829-től 1838-ig tanultak Debrecenben.14 Sípos II. Dániel (I. Dániel fia) 1828-ban kezdte főiskolai tanulmányait. 1830-ban a Debrecenben szereplő Nemzeti Színjátszó Társaság tagjai közé lépett, s miután minden ingóságát (láda, íróasztal, szék, ágy és ágynemű) eladta, a színtársulat után ment Miskolcra.15 A Kecskemétről származó Sípos József 1791-től volt Debreceni diák. Az 6 esetében is nyomon követhető, hogy a család több nemzedéke, több tagja tanult Debrecenben. A család első ismert tagja Sípos 'György, 1613-ban Nyírbátorban kapott címeres nemesi levelet, majd Vállajban (Szatmár megye) és Mihálydiban (Szabolcs megye) szerzett birtokot. Egyik fia (András) apja halála után Gebén (Szatmár megye — 1955 óta Nyírkáta) élt. Minden bizonnyal ebből a családból származik az a vállaji Sípos Ferenc, aki 1776 és 1779 között tanult a debreceni főiskolán. (Valószínűleg az ő fiai voltak a debreceni középiskola és főiskola diákjai közül Sípos Péter, Ferenc, Zsigmond és Sándor, akik a Mihálydiban élő Sípos Ferenc fiai voltak.) A család egyik tagja Kecskemétre költözött (1746-ban már ott él). Az ő unokája volt az 1791-től Debrecenben tanuló Sípos József, aki 1799-től Hódmezővásárhelyen volt rektor, 1802- ben Szoboszlón pap, 1803-tól Kecskeméten tanító, 1807-től Szentesen tanár. 1818-ban lett lelkész Békésen, ugyanitt assessor (ülnök). 4 fia közül hárman tanultak Debrecenben: Gábor 1829—1833-ig, Sándor 1830— 1840-ig és Antal 1835-től 1838-ig. Gábor a későbbiekben mérnökként élt 12 Kempelen Béla: Magyar nemes családok IX. kötet. Bp., 1915. 381. old. 13 TtREL. II. 28—a. 357. old. — Uo. II. 1—e. 4. k. 125. old., 16. k. 103. old. 14 Uo. II. 28—a 2—3. k. — Uo. II. 28—e. — Uo. II. 1—e. 1—6. k. 15 Uo. II. 1—e, 4. k. — HBML. IV. A. 1011/k. 68/831. 54
