A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Kelet-magyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban

ben 53 százalék, Zurányban 59 százalék. A sort a fém- és vasáruk; a bőr-, üveg- és vegyi áruk folytatják majd az élelmiszerek zárják. Utóbbi két csoport sorrendje Bécsben és Zurányban eltérő. Bécsben az élelmiszerek nagyobb arányban voltak jelen, Zurányban kisebb hányaddal. A textil- és ruházati cikkek Várad—Debrecen közötti megoszlásából következik, hogy a debreceni polgárok által szállított árukban a fém- és vasáru 25 százalék körüli értékkel jelentkezett, míg a váradiak esetében ez több mint 10 százalékkal alacsonyabb.9

A textiláruk 17 fajta posztót, 11 fajta vásznat és 2 selyemfajtát rejtenek, átfogva a korabeli kínálat teljes skálját. A posztók sorában éppúgy ott vannak a drága nyugati szövetek (londoni, brüggei, nürnbergi hosszú, veronai) a közepes minőségűnek osztályozott karasiar dinckelspüler, bu- tzbachi, wörder, nürnbergi rövid, mint az olcsó cseh-sziléziai és német fajták, a boroszlói, az iglaui és az einsiedler. A leggyakrabban és nagyobb tételben behozott posztók között a nörnbergi hosszú (1 vég 10 fi, 16 esetben), a karasia (1 vég 5 fi — 13 esetben), a dinckelspüler (1 vég 5 fi — 11 esetben), a borszlói (1 vég 3 fi — 5 esetben) és az iglaui (1 vég 2,50 fi — 4 esetben) vezetnek. A vásznak között viszont a daróc (1 db 10 dénár — 25 esetben) és az ún. „kindl” vászon (1 db 2,5 dénár — 18 esetben). A ruhaneműknél a kalap szerepel hatalmas tételekkel. Bécsben a váradiak részéről 111 500, a debreceniek részéről 17 020 darabot jelentettek, de arányaiban tekintélyes a fejkendő is: 10 820 (Várad) és 5910 (Debrecen) darab.

A vas- és fémáruk között a klasszikus tömegáru a kés, melyet itt is hihetetlen mennyiségben vámoltattak: Bécsben a váradiak 726 360 darabot, a debreceniek 257 330 darabot! (Zurányban ennek egyharmad részét). Gyakorta szerepelnek vas- és sárgaréz termékek is, egyszeregyszer a nürnbergi ón, bádog, a szög, a sarló, a lóvakaró, a higany. Az élelmiszerek, fűszerek és déli gyümölcsök: bors (Bécsben vámoltatva 6020 kg a váradiak által, 6111 kg a debreceniek által), gyömbér, sáfrány (kétfajta: „őrt” és „katalon”), olívaolaj, mandula, mazsola, gesztenye, füge, narancs, citrom. Szállítottak azonban rizst is. A bőrvegyi és üvegáruk csoportjában az erszények, a szappan, a gyertya a cinóber, a börzsöny (festőfa, Bécsben a váradiak 3140 kg-ot, a debreceniek 550 kg^ot vámoltattak), a papír (külön írópapír is), a tükör és a különféle palackok sorakoznak. Végül említenünk kell a „szatócsáruk” (Krämerei) közelebbi részletezés nélkül számba vett, de igen gyakran visszatérő együttesét.

Mindezt az árutömeget a legnagyobb és legkisebb vámtételekkel előforduló kereskedők példáján szeretnénk illusztrálni.

1. Garai Demeter (és segédje Bornemissza Tamás) Váradról, a zu- rányi harmincadnapló szerint 1546. április 4-én Bécsben 57 db karásia, 140 db dinckelspüler, 32 db (fél) veronai és 252 db meg nem nevezett fajtájú posztót, 28 000 db kalapot, 2 vég lenvásznat, 18 000 db kést, 1 tekercs papírt, 12 q borsot vámoltatott.

9 Az árufajták azonosításához és minősítéséhez Ember Győző monográfiáját, Ko- váts Ferenc: Nyugat-Magyarország áruforgalma a pozsonyi harmincadkönyv alapján Bp. 1902. c. munkáját, továbbá Pach Zsigmond Pál: Magyarország nyugati gyapjúszövet behozatala in: Történelmi Szemle 1971. 1—2. sz. c. tanulmányát használtuk.

30