A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1484-1570)
sunkban kapitányt vagy várnagyot rendelhetnénk, bármely városlakó megkeresésére vagy perbe szólítására szokás szerint annak bírája és esküdt polgárai előtt megjelenni, a törvény elé állani, tőlük az ítéletet és igazságtételt elfogadni tartoztok. Azoknak pedig jelen levelünk által keményen meghagyjuk és parancsoljuk, hogy köztetek és az említett városlakók között Isten és az igazság szerint Ítéljenek és határozatot lelkiismeretesen hozzanak. Ha ti, vagy a mezővárosi lakók a bíró és az esküdt polgárok ítéletébe nem akartok belenyugodni, akkor bármely ilyesféle Ítéletet a mi királyi kúriánkhoz, tudni illik a mi személyes jelenlétünkhöz a peres felek sérelme és terhelése nélkül érettebb megfontolás és végleges döntés végett fellebbezzetek. És ha esetleg a nemesek közül valaki, a bíró és esküdt polgárok idézésére megjelenni és a törvény elé állítani nem akarna, vagy azt elmulasztaná, az Ítélet és igazságtétel elfogadására, azon városnak az ilyen ügyben kivetni szokott bírságának terhe alatt is kényszeríteni és szorítani tartozzanak és kötelesek legyenek. Másként ez után nem fogtok cselekedni, miután jelen levelünket a panasztevő átadja és elolvastátok. Kelt Gyulafehérvár városunkban, az Ur ezerötszázhatvan- nyolc esztendejében, május hónap 20. napján. Csáki Mihály sk. kancellár Az 1550. április 24-én a magisztrátus által hozott statutum ötödik pontja szerint a városlakók a bíró pecsétjével való perbehívásra tartoztak előtte és esküdtei előtt megjelenni. (Vö. Debrecen magisztratusa jegyzőkönyvei. 1552/1554. Db. 1982 : 377/2. reg.) A nemesek tömegesebb beköltözésével, a tőlük megkövetelt reverzá- list sem igen adták meg, szórványos adatok szerint nemesi bíróságot, a magisztrátustól független ítélő testületet is hoztak létre és nemesi jogállásukra hivatkozva kétségbe vonták a nem nemes jogállású mezőváros fölöttük, még a polgárokkal folytatott pereikben is illetékes bírói székének joghatóságát. Ez a kiváltságlevéFtehát az 1550 évi statútumnak a nemesekre való kiterjesztését jelenti. 9. Gyulafehérvár, 1570. szeptember 10. János Zsigmond parancslevele a Debrecen mezőváros polgáraihoz és lakóihoz, a peres eljárás szabályozásáról. Joannes secundus, Dei gratia electus rex Hungáriáé, Dalmatiae, Croa- tiae etc. Fidelibus nostris prudentibus circumspectis et providis civibus, ac universis incolis et inhabitatoribus oppidi nostri Debrechen, praesentes visuris, salutem et gratiam. Intelligimus quod multi ex vobis causas suas coram judice et juratis civibus ejusdem oppidi nostri Debrechen motas et suscitatas, quo judicio ipsorum civium nolueritis, ipsas appellationes 22
