A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Visszemlékezés - Béres András: Visszaemlékezés a Debreceni Népi Együttes negyvenéves történetére

Tímár Sándor a Bartók Együttesben) együttesünk pozícióit már nehezen lehetett tartani. Változás történt közben a megváltozott arculatú és nevű Népművelési Intézet vezetésében is. A központi irányítás atomizálása folytán éles viták, pozícióharcok jellemezték a táncmozgalmat. A Debreceni Népi Együttes országos tekintélye ekkor még csorbítatlan volt, az új hullám áradatát azonban nem lehetett kikerülni.24

Tíz év az élvonalban, egyáltalán nem lebecsülendő, különösen egy vidéki együttes számára, amelyet mindig és elsősorban önereje tartott össze, s tett képessé új és új eredmények elérésére.2'

Csúcsról a mélypontra

Az együttes 1960. február 6-án önállóan szerepelt a Néptáncosok bemutató színpadán. Molnár István, Magyarország legidősebb néptáncszakembere igen nagy elismeréssel nyilatkozott az együttesről. Nagy szó volt ez olyan ember szájából, aki a mércét önmaga számára is magasra állította. A február 7-i műsort a tv is közvetítette. Érdemes idézni a Népszabadságban megjelent cikkből az összegező véleményt: „Nagy sikerrel adták elő az ismert, de mindig magával ragadó és ilyen kikristályosodott formában ritkán látott Hortobágyi pásztortáncokat. Méltán sorakozik e mű mellé a tiszapolgári gyűjtést feldolgozó, erőteljes férfitánc, a Csapásolás. A bemutató legkedvesebb meglepetése volt az üde, hangulatos tánckép, az Elvesztettem zsebkendőmet, Béres András koreográfiája. Játékos, eleven humora mindvégig magával ragadó, pompás arányokkal szerkesztett kompozíció, a maga műfajában a legjobbak közé tartozik. Az Aratóünnep c. táncjátékot (Varga Gyula koreográfiája) is sok kedves ötlet gazdagítja”. A tehetséges debreceni kollektíva budapesti bemutatkozása igazolta, hogy méltán arattak külföldön is sikereket.26 27

Varga Gyula 1960. október 12-én levélben értesítette az együttest, hogy megválik a közösségtől. Átment az addig közösen vezetett Építők Táncegyüttesébe, amely akkor vette fel a Hajdú Táncegyüttes nevet. Több mint négy évtized után ma is sajnálom ezt a megmásíthatatlan eseményt.37

Az együttesben fiatal, a tánckarból kinőtt koreográfusok: Bertalan Zoltán, Kardos László, Kari Csaba kaptak lehetőségeket a Budapesten történő bemutatkozásra, ahol 1961-től Kardos László mint asszisztens, Bertalan Zoltán és Kari Csaba mint segédkoreográfus működött a DNE-ben. Ök az országos képzésen bővített ismeretekkel gazdagodva, új törekvéseket tudtak megvalósítani. (Kardos: Marosbogáti legényes, Bertalan Z.: Nádudvari félfordulós, Kari Cs.: Lakócsai csizmaverős) amiről Dr. Kaposi Edit, Keszler Mária és Vásárhelyi László is megemlékezik.28 Bertalan Zol24 A Debreceni Népi Együttes fennállásának 10. évfordulója. H.-B. Napló, 1960. febr. 2.

25 Fábián Sándor: Eredményes népművelési munka folyik a megyében. H.-B. Napló, 1960. jan. 27. Táncfesztiválon ünnepli 10 éves évfordulóját a Debreceni Népi Együttes. H.-B. Napló, 1960. ápr. 7. K. E.: 10 éves a DNE. H.-B. Napló, 1960. dec. 11.

26 A Debreceni Népi Együttes budapesti bemutatója. Népszabadság, 1960. febr. 9

27 HBML. XXVIII. 95. 2. Megállapodás Varga Gyula és Béres András között. 1960. szept. 15. — Varga Gyula levele a DNE tagjaihoz, 1960. okt. 21.

28 Kaposi Edit—Keszler Mária—Vásárhelyi László: Tavaszi bemutatók után. — Népművelés, 1963. július.

207