A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Műhely - Papp József: Debrecen város mikrofilmtára és a helytörténetírás
élvezetes — úgynevezett gazdasági leírást találunk Baltazár János tollából, aki a kutató szeme elé vetíti a vizsgált terület hajdani képét, leírva a domborzati és talajviszonyokat, a növénytakarót.15 16 Leltárszerűen ismertette a faállományt fajta, darabszám, sőt a törzsvastagság megjelölésével. A törzslap adataiból megtudjuk a telekkönyv adatait: a telekkönyvi betét számát az alrészletek megjelölésével, a helyrajzi számokat, a bir- tokbalépés körülményeit („eredeti felvétel”, „vétel”, „juttatás” stb.)1® A vagyon helyzetét befolyásoló törvények és rendelkezések kivonatos ismertetése is tartozéka a törzskönyvnek, így a tanulmányozás mindjárt a korabeli államigazgatás rendszerében történhet. A közösségi vagyon fenntartását, üzemeltetését versenytárgyalásos vállalatba adással oldották meg. Kortörténeti érdekesség egymás mellett olvasni a korabeli mesterek ajánlatait, majd a szerződéseket. A részletező információk mellett felleljük az összesített városi adatokat, amelyek precizitását a korabeli 15 Részlet а К. II. 82. számú „Sámsoni dombok” törzskönyvből a Baltazár János féle gazdasági leírásból: „Határainak megjelölése és biztosítása: körös-körül árok, azonkívül a legelő nyugati oldalán közepe tályától (sic!) délre sürrü (sic!) akácz sarj, sámsoni út felől szétszórtan szinte vannak akácz sarjak. — Délen a lövészárok irányában semmi fa, a határmegtörésig attól kezdve sürü akácz sarj, keleten fa nincs. ... Az északkeleti sarokban cca. 8 hold mély fekvés ez egészen jobb mezőjű, mint a dombos rész, mely általában kopáras is és több helyt ritka. — A dombtetőkön, oldalakon egészen ritkás a mező, kopáros, fő növény a tip- pan és a kis sárga virágú potenttila féle és még két apró húsos, hosszúkás levelű. — Északkeleti sarokban levő cca. 8 hold az is emelkedett ugyan, de nem dombos, csak haj latos. — ... Terep délen és keleten domb láncolat, továbbá a középtályon (sic!), de közelebb a Kondoros érhez észak-dél irányban keresztül egy széles gerincz a környezetbe jól elenyészett szélekkel, szóval nem kiugró domb húzódik keresztül..” 16 В. I. 51. sz. Arany Bika szálló és bérház törzskönyvből: „...származása és jogi adatai: 8/27 részben eredeti felvétel, 19/27 részben vétel 1864, 1868. években, iratok hiányával, továbbá 1902-ben árverésen Fehér Mária Berzőfi Vincéné és társaitól 9742/1901 th. alapján. 1909-ben Debreceni Kölcsönös segélyező Egylettől 14770/1909. th. alapján.” 175