A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Műhely - Szendiné Orvos Erzsébet: A rehabilitációs iratok levéltári kutatása
A Debreceni Népügyészség fondja a népügyészség egész működési idejéből származó iratanyagot tartalmazza annak megszűnéséig, 1949-ig. Igen gazdag forrásértékkel bír! Általában elmondható, hogy az ügyészségi szervezet jelentős szerepet játszott a bűnügyek felderítésében. Különösen az 56-os események után volt nagy szerepük a népbírósági tanácsok részére végzett munkában, a tsz-mozgalom és a tanácsi munka helyreállításában. Nem hallgatható el viszont, hogy a különböző pártfórumok, apparátusok közvetlenül befolyásolták az ügyészi munkát: „. . . Miként államunk minden szervére, úgy az ügyészségre is irányadók (voltak) pártunk határozatai. . .”3 4 Az ügyészség vádemelése után az ügy a bíróságokhoz került. A bírósági szervezet alsó szintjét hazánk közigazgatási beosztásának megfelelően szintén a járásbíróságok képviselték. A járásbíróság elsőfokú bíróság, általános hatáskörrel: minden ügyben hivatott eljárni, amit a törvény kifejezetten más hatáskörébe nem utal. A nagyobb városokban a városi bíróság hasonló hatáskörrel rendelkezik, kisebb városokban az ún. „városi és járási bíróság” névvel illettek. Budapesten a kilenc kerületi bíróságnak több városi kerületre kiterjedt hatásköre. A 60-as években az államigazgatási területi beosztásban végbement ún. racionalizálási folyamat érintette a járásbíróságokat is. Egyrészt a bíróságokon belül ügycsoportok szerinti szakosítást végeztek, másrészt Budapesten átrendezték a területi bíróságok szervezetét: kevesebb bíróság működött megnövekedett területtel.'1 Hajdú-Bihar megyére vonatkozóan: 1950-ben a Hajdúnánási Járásbíróságot a Hajdúböszörményihez, a Hajdúszoboszlóit a Debrecenihez osztotta be. 1957-ben pedig összevonják Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény és Püspökladány járásbíróságát Debrecen székhellyel.5 A Levéltárban őrzött 6 járásbíróság anyaga összesen nem tesz ki 5 ifm-t. A berettyóújfalui anyag (1945—58) a segédletek mellett elsősorban elnöki anyagot tartalmaz; a debreceni (1945—52) csak peres iratokat, de ebben tagosítási és közellátási ügyek is találhatók. A Derecskéi Járásbíróságnak (1945—62) 5 doboz elnöki anyaga segédleteket és peres iratokat tartalmaz, melyek polgári és büntető ügyeket egyaránt tárgyalnak. A Hajdúböszörményi Járásbíróság 1945-ből fennmaradt 11 doboznyi peres irata általában gazdasági természetű, hasonlóan a hajdúnánásihoz. A Hajdúszoboszlói Járásbíróság — bár 1950-ig önállóan működött — csak 1945—46 közötti időre vannak peres irataink (ill. 1947-ből perenkí- vüli iratok és hagyatéki ügyek). A járásbíróságoknál fellebbezett ügyek a megyei bíróságokhoz kerültek. De elsőfokú bíróságok is voltak azokban az ügyekben, amelyeket a törvény kifejezetten hatáskörébe utalt (gyilkosság, háborús vagy népellenes bűntettek, szerzői jog, iparjogvédelem stb.). Bírái büntető és polgári kollégiumba tömörülnek, amely a szakbírák 3 Dr. Névai László: Fejezetek a törvénykezési szervezet és a polgári eljárás történetéből. Bp. 1979. 4 Dr. Fűrész Klára: Bíróságok a Magyar Népköztársaságban. Bp. 1973. 1871 óta a járásbíróságok számban és szervezetben nem sokat változtak. 1947- ben (egyfokú fellebbezési rendszer), 1950-ben és 1954-ben (hatásköri és peror- voslati kérdések szabályozása) történtek kisebb módosítások. 5 A 177.000/1950. IM rendelet és az 1957/12. IM sz. rendelet alapján. 158
