A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Műhely - Szendiné Orvos Erzsébet: A rehabilitációs iratok levéltári kutatása
A járási ügyészségek (Budapesten kerületi ügyészségek) hatásköre nemcsak a járási tanács és az ezek alá rendelt állami és társadalmi szervek fölé is kiterjedt. A 177.00/1950. I.M. rendelet szerint Hajdú-Bihar megyében a következő járási ügyészségek voltak: a debreceni városi, a berettyóújfalui, a derecskéi, a hajdúböszörményi, a polgári és a püspökladányi (a berettyóújfalui illetékessége alá tartozott a biharkeresztesi járás is). A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban a járási ügyészségi anyagok közül csak Berettyóújfalu (1952—57) és Derecske (1953—69) iratai találhatók meg. Igen kis mennyiségű anyaga kb. 0,2 ifm, de értékes. Pl. a törvényességi felülvizsgálatokról szóló jelentéseik mellett a vádhatósági iratok, amelyek a jogtalan felvásárlásra, üzérkedésre, fegyverrejtegetésre, izgatásra stb. vonatkozó kihallgatási jegyzőkönyveket és vádemelési indítványokat tartalmaznak. Az ügyészségi szervezet felsőbb szintjét képviselik a megyei ügyész- ségek (Budapesten fővárosi főügyész). Hatáskörük szintén kiterjed a megyei tanácsokra és a közvetlenül alárendelt szervek fölé is. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 2,5 ifm levéltári anyaga (1954— 68) legnagyobb részt bűnügyi irat, jelentéktelen része általános felügyeleti ügyeket tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróságnál az ügyészi funkciók ellátásáért a Legfőbb Államügyész felelős, akit az Elnöki Tanács nevez ki, helyetteseit pedig a Minisztertanács. A szocialista állami mechanizmus sajátos szerve az 1953-ban felállított Legfőbb Ügyészség. Csak egy szférát ellenőriz, a törvényesség megtartását, de azt az állami élet egész területére kiterjedően. Egyszemélyi szerv, ugyanis a döntések nem szavazás útján születnek, hanem a legfőbb ügyész döntéseként. Az országgyűlés által választott legfőbb ügyész az egész ügyészségi szervezet élén áll. Alá vannak rendelve az összes ügyészi szervek (közvetlenül, vagy a megyei ügyész — 1959 óta megyei főügyész — útján.) Külön ügyészséget képeznek a közlekedési ügyészségek (csak 1953— 57 között) a katonai ügyészségek és a határőrség katonai ügyészsége. Ezek is az országos ügyészi szervezetbe tartoznak, a legfőbb ügyész alá rendelve. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban nem találhatók meg irataik.) Elkülönült a régi ügyészségi szervezettől a Népügyészség, melyet 1945-ben állítottak fel a népbíróságok mellé. Feladatuk a vádképviselet és az ezzel kapcsolatos funkciók voltak. (A népbíróságok felsőbb szintje, a Népbíróságok Országos Tanácsa mellett a vádat a Népfőügyészség képviselte). A Népügyészség átmeneti intézmény volt. Nagy szerepet töltött be a háborús, népellenes stb. bűnösök felelősségre vonásában, a demokratikus államrend védelmében, a politikai, gazdasági bűncselekmények üldözésében. Nyomozati szervei mindenre kiterjedő munkát végeztek, és egy-egy ügy körülményei élesen jellemzik a politikai, gazdasági visszaélések körülményeit. 1949-ben megszüntették működésüket a népbíróságok és a NOT megszűnése után. Ügyköreit a politikai ügyek csoportjaként az államügyészség vette át. 157
