A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Filep Tibor: Politikai restauráció és megtorlás Hajdú-Biharban (1956-1957)
Elég egy pillantást a névsorra vetni: Ménes és Tatár Kiss Lajos kivételével vezető pozícióban van minden volt párt- és tanácsi vezető .. ? December közepétől kezdve érezhetően aktívabbá válik az MSZMP országszerte, így Debrecenben is. Az MSZMP ideiglenesa központi bizottságának december 2-án, 3-án és 5-én megtartott ülésén elfogadott határozat, a forradalmi eseményeket kiváltó „híres” négy ok feltárása — a Rákosi—Gerő-féle vezetés hibái, a Nagy Imre—Losonczy vezette pártellenzék fellépése, a Horthy-fasiszta erők színre lépése és a nyugati imperializmus aknamunkája — meghatározó iránytűt jelentett az ingadozó, bizonytalankodó debreceni MSZMP-vezetők számára is. December 14-én megjelent a statáriumról szóló rendelet, ütőképessé vált a karhatalom. Így lehetővé vált, hogy a városban lassanként visszaálljon a forradalom előtti helyzet. Karácsonykor már előadások voltak a Csokonai Színházban is. November közepétől fokozatosan engedte szabadon a KGB a forradalom november 4-én letartóztatott és vizsgálati fogságban tartott vezetőit. Sőt, visszatértek az Ungvárra deportáltak is. Néhány napon keresztül a megyei rendőrkapitányság Kossuth utcai épületében tartották őket fogva. Vettek fel jegyzőkönyveket is — de végül december utolsó napjaiban valamennyien szabadlábra kerültek. Ügy tűnik, Debrecenben komolyan vették Kádár János november 8-án elmondott beszédét, hogy senkinek sem eshetik bántódása, amiért a forradalmi eseményekben részt vett. Még a kétnapos decemberi saztrájk fő szervezőjét, Zeke Lászlót is szabadlábra helyezték néhány napi fogság után. December 18-tól már készültek a jegyzőkönyvek az MSZMP megyei és városi ideiglenes elnökségének üléseiről. Egymást érték a tanácskozások — december 18-án, 23-án, 27-én és 30-án ülésezett az elnökség. A jegyzőkönyvekből megállapítható' hogy Komócsin Zoltán, Pullai Árpád, Ambrus István, Stozicski Ferenc, Kulcsár Ferenc, Szívós Péter, Szabó István voltak a meghatározó emberek. Ekkor még Csorba László alezredes, a forradalmi bizottmány volt elnöke, a karhatalom megyei parancsnoka is bírta a vezetők bizalmát. Több alkalommal jelen volt a tanácskozáson Németi János, Mancsinczky László, Zsarnóczi Sándor, C. Nagy Gábor, Keresztes Károly is.8 Január első felében hetenként ülésezett az ideiglenes városi és megyei elnökség, és fontos napirendeket tárgyalt: 1. Az ellenforradalom tevékenysége Debrecenben, 2. Munkástanácsokról szóló jelentés. Két lényeges határozat született. Megbeszélést kell tartani az ügyészségek és bíróságok vezetőivel, hogy az ügyészség-bíróság vegye fel a maga eszközeivel a harcot az ellenforradalom ellen. Ugyanakkor Czifra László rendőr őrnagy azt a megbízatást kapja, a rendőrség erélyesen lépjen fel a munkástanácsokba befurakodott ellenforradalmi elemekkel szemben.9 Visszakerült pozíciójába Ménes János és Tatár Kiss Lajos is ezekben a napokban, ugyanakkor Csorba Lászlót a Honvédelmi Minisztérium el- 7 7 Hajdú-bihari Napló, 1956. december 1. A tudósításban nincs utalás arra, hogy az értekezleten hány küldött vett részt, s hány párttagot képviselt. Mindenesetre az látható, hogy nagy számban vannak az elnökségekben a régi vezetők, fnnk- cionáriusok... 143
