A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Filep Tibor: Politikai restauráció és megtorlás Hajdú-Biharban (1956-1957)
Hiányzik tehát a névsorból néhány korábbi vezető: Komócsin Zoltán, Kulcsár Ferenc, Pullai Árpád, Tóth Mihály, Ménes János, Tatár Kiss Lajos, Németi János neve. Hogy mi állt a személyi változások hátterében, arra nehéz egyértelmű választ adni. Ugyanis az MSZMP Haj- dú-Bihar Megyei Archívumában az 1956. október 23-tól december közepéig történtekre vonatkozó dokumentumok nem találhatók! Lehetséges, hogy nem készültek jegyzőkönyvek, feljegyzések, avagy eltüntették őket? Így nem lehet pontosan tudni, hogy a „kompromittált”, a forradalom első napjaiban azzal együttműködő vezetők háttérbe szorultak valóban, avagy háttérből ők irányítottak, csak a nevük nem szerepelt a nyilvánosság előtt! További találgatásra ad okot a másik közlemény. Közlemény „Tatár Kiss Lajos, a megyei tanács vb-elnöke és Ménes János a városi tanács vb-elnöke tisztségükről lemondtak. A megyei és városi tanács vezetését a Minisztertanács határozata értelmében a rangidős tisztviselő vesz át.4 A helyzet urai ezekben a hetekben Debrecenben a szovjet katonaság és a pozícióikat őrző, még a forradalom napjaiban megválasztott munkástanácsok voltak. Mint azt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 1957 júniusában készült jelentése bizonyítja, novemberben és decemberben a karhatalom még gyenge lábon állt. „Már a múlt év november—december hónapjában intézkedések történtek az ellenforradalom által szétzilált vagy teljesen szétvert egységek, osztályok megszervezésére is ilyen a politikai nyomozó osztály és a karhatalom. Ez a szervezés különösen kezdetben vontatottan haladt. A politikai nyomozó osztály állománya idegenből jött elvtársakkal töltődött fel, igen lassú ütemben... A személyi állomány mozgatása később sem szűnt meg, így például a más városokból idehelyezett politikai nyomozók egy részét április hónapban régi szolgálati helyükre visszahelyezték és helyükbe a volt debreceni államvédelmi beosztottak lettek visszahelyezve.. .”5 De még a munkástanácsokra se nagyon hallgattak az emberek, mert az egymás utáni munkafelvételi felhívásokra sem reagált a város lakossága. Az általános sztrájk egészen november utolsó napjaiig tartott Debrecenben. (Kivételt a szolgáltató szféra jelentett.) Rendkívül nehezen haladt az MSZMP szervező munkája. November végén adott hírt a Napló az első pártszervezetek megalakulásáról. De 4 Hajdú-bihari Napló, 1956. november 17. Ménes János visszaemlékezéseiben azt írja, hogy ő november 11-én a megyei intézőbizottság határozata nyomán a megyebizottság és a városi párt-vb minden tagjával együtt mondott le. ö nem értett egyet a határozattal, de annak alávetette magát. Egy hónap múlva a Központi Ideiglenes Intéző Bizottság és a Minisztertanács mindenkit visszahelyezett funkciójába, őt is, Tatár Kiss Lajost is. 5 MSZP HBMA 1. fond. 3. fcs. 23. öe. 1957; MSZP HBMA 1. fond. 9. fcs. 19. öe. 1956—59. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság állományából ellenforradalmi cselekmény miatt 28 rendőrtisztet, illetve tiszthelyettest bocsátottak el, a megyei állományból pedig ezen felül 115 tisztet és tiszthelyettest. Az állományt más megyékből érkezett volt ÁVH-s tisztekkel töltötték fel. 141
