A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Surányi Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen két világháború közötti szarvasmarha-tenyésztéséhez
Uradalmi és köztenyésztés Az 1937-ben megalakult Hajdúmegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület29 tevékenységének középpontjában a megyében is gyökeret eresztő magyar tarka marha törzskönyvi ellenőrzése állott. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az állam kézben tartsa a kijelölt tenyészirányt. A törzskönyvezés irányelveit az 1920-ban újjáalakult Országos Törzskönyvelő Bizottság határozta meg,30 amelyben a küllemi követelmények csak a termelést voltak hivatottak alátámasztani. Már 1926-tól vezetik az ún. elit-törzskönyvet, s 1931-től megindítják a magyar piros tarka törzskönyvezését. A korábbi évtizedek tejelést ellenőrző egyesületei, melyek társadalmi szervezetek voltak, egyesületté alakultak át. Tevékenységük lassan bontakozott ki, s hatékonyságukat érzékelteti az ellenőrzött állomány aránya az összlétszámhoz viszonyítva. Az 1930-as évek végén a tejtermelő piros tarka teheneknek 6 százaléka tartozott e körbe, ami akkor megfelelt az országos átlagnak. A tehéntartás gerincét jelentő kisüzemek állományának csak 1,5 százalékát ellenőrizték. A háborús időszak adatai megtévesztőek, mivel a követelmények lazultak, s egyidejűleg változott a létszám is, a terület módosulásával. A törzskönyvezett tehenek létszáma mind a megyében, mind pedig Debrecenben messze elmaradt az országos átlagtól. Az uradalmakban és a köztenyésztésben lévő tenyészetek száma, termelési adataik és a fajta szerinti megoszlás:31 1937/38 1938/39 1939/40 1940/41 1941/42 1942/43 tenyészet száma/db uradalom köztenyészet 10 6 10 7 10 10 8 12 7 16 9 14 átlagos uradalom 166 179 166 155 151 182 létszám/db köztenyészet 67 76 111 498 826 985 átlagos tejtermelés köztenyészet 3513 3162 3062 3111 2875 1984 kg/év 2615 2545 1970 3,6 3,7 3,8 átlagos zsírtartalom uradalom 3,6 3.6 3,7 3,9 3,9 38 % köztenyészet 3,9 39 3,9 603 607 572 29 HBML. X. 127. A Hajdúmegyei Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület 1937-ben kezdte el működését Debrecenben. 1944—1946 között csak részben tudott eleget tenni feladatának. A tulajdonviszonyok átrendeződésével módosult a szervezet munkája is. Az uradalmak megszűntek, helyükön állami gazdaságok és kisparaszti üzemek jöttek létre. A 13.130/1948. korm. rendelet az állattenyésztés fejlesztését, a jövő útját szándékozott kijelölni, s ennek szellemében az addig működő szuverén szakegyesületek, állami hatósági szervek megszűntek — illetve felszámolták —, s a központosítás révén minden irányítással kapcsolatos feladat az FM hatáskörébe került. Egyúttal hozzáfogtak a szocialistának nevezett gazdasági rendszer szakigazgatási hálózatának a kiépítéséhez, amelyekből egyes elemek, minden bizonnyal, más körülmények között is megfeleltek volna feladatuknak. Dásd: A földművelésügyi szakigazgatás története (1867—1948). Szerk: . Pataky Ernő. Bp. 1970. 297—298. o. 30 Éber (1961): 473. o. 31 Lásd: 29. jzet. 103
