A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: Adatok Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1920-1924

tisztviselők Országos Egyesületének törvénytervezete az állami és vármegyei alkalmazottak fizetését megfelelően arányosította, a fizetési osztályokba sorozást a képesítésnek megfelelően biztosította, a vármegyei alkalmazottak igényeit kielégítette. Ezért a törvényhatóság a nemzetgyűléshez és a belügyminiszterhez feliratot intézett, hogy az Országos Egyesület által szerkesztett törvényjavaslatot a nemzetgyűlés fogadja el.13 A nemzetgyűlés mégis a belügyminiszteri javaslatot tárgyalta 1922 novemberében, mely lényegében nem különbözött a februári javaslattól és az említett kormányrendelettől, s ezt fogadta el törvényként.

A törvényhatósági bizottság 1922. szeptember 30-án az egész köztisztviselői kar anyagi helyzetének javítása érdekében küldött feliratot a kormányhoz. A bizottság nem tartotta helyesnek, hogy „amikor az egész magyar köztisztviselői kar a nélkülözésekben lerongyolódva és kiéhezve teljesíti kötelességét, akkor köztisztviselők között az anyagi helyzet javítását illetőleg különbség tétessék”. A törvényhatóság tudta, hogy az állam- háztartás akkori helyzetében a köztisztviselők anyagi viszonyait nem lehet kellően rendezni, azonban ,,a mai állapotok valóban tarthatatlanok s legalább némi segítség nyújtása egy nagy társadalmi osztály megmentése érdekében immár elodázhatatlan”.3'"'

A törvényhatósági bizottság 1921 májusában a közszolgálati alkalmazottak és a nyugdíjasok számára ingyenes gyógyszerrendelést kért. Majd 1922 márciusában a vármegyei alkalmazottak ingyenes gyógykezelése végett intézett feliratot a népjóléti miniszterhez, az állami alkalmazottak kedvezményét a vármegyeiekre is kiterjesztve. 1923 szeptemberében pedig a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére az állami tisztviselőkkel egyenlő betegsegélyezési kedvezmény megadását kérte a miniszterelnöktől. Ezeknél a kérelmeknél más vármegyék felterjesztéseihez csatlakozott Hajdú vármegye, s a feliratok tartalmát a jegyzőkönyvekben nem fejtették ki bővebben.33 34 35

Ezen áttekintésből kitűnik, hogy a Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottságnak, mint testületnek az állásfoglalásait az határozta meg elsősorban, hogy 1918 előtti összetételben működött. Híve volt a mielőbbi konszolidációnak, hangsúlyozta a jogfolytonosságot, a hagyományőrzést. Mivel erre a mindenkori kormányban biztosítékot látott a testület, támogatta a kormánypolitikát. A problémák megoldását illetően időnként volt eltérés a kormány és a törvényhatósági bizottság álláspontjában. Ez a magatartás nyilvánvaló volt a beígért közigazgatási reformmal kapcsolatos felterjesztéseiben, valamint szociálpolitikai állásfoglalásaiban is.

33 HBML. IV. B. 902/a. 21. 304/1922. kgy. Csizmadia A.: i. m. 356—358. old.

34 HBML IV. B. 902/a. 21. 348/1922. kgy.

35 HBML. IV. B. 902/a. 20. 43/1921. kgy., IV. B. 902/a. 21. 23/1922. kgy., IV. B. 902/a. 22. 427/1923. kgy.

97