A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: Adatok Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1920-1924

mór enyhítésére szükséges termények és egyéb anyagi eszközök előteremtése végett a vármegye lakosságét közadók módjára végrehajthatólag megadóztatja”. A javaslat kidolgozására a közgyűlés bizottságot küldött ki.27

A törvényhatósági bizottság 1922. augusztus 21-én határozott a vármegyében lévő nyomor elhárításához szükséges intézkedésekről. Kimondta, hogy 1922. évre a földadót és kereseti adót fizető vármegyei lakosok természetben vagy pénzben vármegyei pótadó jellegével bíró jótékony- sági adót tartoznak fizetni.

Az adókivetés az alábbi kategóriák szerint történt:

1. a földadót fizetők az 1921. évi földadójuk hétszeres összegének megfelelő búzát, rozsot vagy kétszerest fizetnek;

2. a készpénzért bérbe adott ingatlannál a tulajdonos fizeti a bérjövedelem 5 százalékát, mely a holdankénti 5 kg-os alapot nem haladhatja meg;

3. feles gazdálkodás esetén a két fél egyenlően megosztva az 1. pont alatti adót fizeti.

4. az 50 kh alatti földhaszonbérlők az 1921. évi III. oszt. kereseti adójuk háromszorosát fizetik terményben, 50—250 kh földhaszonbérlők a kereseti adó ötszörösét, 250—1000 kh földhaszonbérlők a kereseti adó tízszeresét, az 1000 kh felüli bérlők az 1. pont alatti adót fizetik;

5. A kereseti adófizetésre kötelezettek fizetik

a) községekben az 1921. évi I. oszt. kereseti adójuk hatszorosát, s a III. oszt. kereseti adójuk háromszorosát;

b) a rendezett tanácsú városokban az I. és III. oszt. kereseti adójuk háromszorosát.

A jótékonysági adó alól mentesek voltak a kisbirtokok 75. K. kataszteri tiszta jövedelemig;

városokban az I. és III. oszt. kereseti adófizetők 150 K. adóig;

községekben az I. oszt. kereseti adózók 100 K-ig, a III. oszt. adófizetők 150 K-ig;

szellemi munkások városokban és községekben 1000 K-nál kevesebb

III. oszt. kereseti adó esetén;

az elemi kárt szenvedett földbirtokosok és bérlők az adóleszállítás arányában;

a politikai községek és városok, a jótékonysági alapítványok, egyházak, hitközségek, tanintézetek a fenntartásukra rendelt vagyonuk után, közbirtokosságok, állami közalkalmazottak javadalmi földjük után.

A határozat megállapította, hogy a jótékonysági adó az önhibájukon kívül nyomorba jutottak támogatására szolgál, azonban az se nem korlátlan, se nem ajándék. Nem korlátlan, mert az egyéb segélyek, támogatásúk és a kereseti viszonyok alapján állapítható meg és nem ajándék, mert közmunkát kell érte vállalni és elvégezni. A közmunkát a városi és községi hatóságok állapítják meg.

A törvényhatósági bizottság kimondta, hogy a határozat végrehajtását nem lehet elhalasztani s a fennálló közérdekből a véghatározat jogerőre emelkedése és felsőbb hatósági jóváhagyás bevárása nélkül azonnal végrehajtandó. Utasította az alispánt, hogy a végrehajtási rendeletet adja

27 HBML. IV. B. 902/a. 21. 300/1922. kgy.

95