A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Fodor Péter: Az Országos Földművelő Párt és lapja a Föld Népe

„Magyarországnak 57 millió katasztrális hold termőföldje van és azoknak, akik ezt a kincses bányát művelik, ne legyen kenyere, sem becsülete, sem joga? — de még emberhez méltó tekintélye sem? Ezért mondom én, hogy a földmívelő népnek nem lesz addig nyugalma, amíg mindenkinek, aki az állami terhekhez hozzájárul, nem lesz választójoga, mert csak az a népparlament oldhatja meg úgy az összes gazdasági kérdéseket, mert minden embernek egyenlő módon lesz biztosítva a megélhetése és a becsülete.11 Ebben az írásban Pokrócz megállapításai szerint a földkérdésmegoldatlansága, a mezőgazdasági munkások nemegyszer tragikus helyzete — nagyon is valóságos tapasztalatokra épült.

A szervezeti szabályzat olyan munka, amely azt sejteti, alapos okuk van feltételezni, hogy szövegezésében tevőleges szerepet játszott Boross szerkesztő. Jelentős tömegek álltak az új párt mögött, mivel a Föld Népe cikkei szerint 80—100 községben volt a pártnak befolyása. A legerősebb bázisuk Hajdú és Békés megyékben volt. De a Felső Tisza vidéken és a Dunántúlon is voltak követőik.12 13 Az Országos Földmívelő Párt megalakítása megváltoztatta a balmazújvárosi agrárszocialista mozgalom helyzetét. A korábban csak a Földmívelő Egyletre koncentrálódott szervező, irányító bázis nagyobb léptékű régiókban valósulhatott meg.

A Föld Népe kezdetben az Országos Fölművelő Párt és a Szocialista Parasztpárt hetilapjaként jelent jelent meg. Nem elhanyagolható tény, hogy ugyan a párt székhelye Balmazújvároson volt, de a lap szerkesztősége Budapesten. A Föld Népe engedélyeztetési eljárásának iratanyagainak vizsgálata ugyancsak eddig fel nem tárt tényekkel szolgál. Dr. Baross Gyula és Boros Brindus Mihály csak 1908 április 14-én kérvényezte a székesfőváros polgármesteri hivatalától a Föld Népe című lap engedélyeztetését. A kérvény ugyan „Földmívelő” című újságra szólt, de kiegészítést tettek a kérvényezők: ,,.... miután a Földmívelő czimen lapunk megindítható nem volt, mert ily czimü lap már van bejelentve — jelen kérvényeinkben: bejelentett Föld Népe czimü lap óvadékául fogadtassék el.”12 Az óvadék a korabeli lapalapítások kötelező teljesítendő lépése volt ahhoz, hogy meginduljon a kiadás.

Éppen ezért fontos a párt és a lap indítása, szervezése szempontjából az az átirat, amelyet a Magyar Általános Takarékpénztár Részvény Társaság küldött a székesfőváros polgármesteri hivatalához.14 Ebben bejelentették, hogy „intézetünk által kiállított 25 829 szám alatt kp. 10 500 összegű takarékpénztári betétkönyvecskét oly kérelemmel, hogy azt a dr. Baross Gyula és Boros Brindus Mihály budapesti lakosok szerkesztésében megjelenő „Földmívelő” czimü politikai lap óvadékául elfogadni szíveskedjenek.” Az óvadék összege igen jelentős. Nem valószínű, hogy a párttagság adta össze, hiszen Fényes Samu 1910-es ismert tanulmánya szerint az évi 5-600 korona kereset még az „éhenhalásra” is kevés volt. A hivatal 1908. április 18-án engedélyezte a lap megjelenését. A Föld Népe című hetilapot a rendőrség is igen nagy figyelemmel kísérte. A buli Föld Népe 1908. május 9.

12 Fehér András—Komoróczy György: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése 1918-ig. In: Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (Szerk.: Tokody Gyula.) 1970. 69. old.

13 BFL VI. (1) a. 96 459/1908.

14 Uo. 96 410/1908.

54