A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Fodor Péter: Az Országos Földművelő Párt és lapja a Föld Népe

dányát a postahivatalban lefoglalhatom-e.” A Belügyminisztérium fél év elteltével ilyen utasítást adott: „Jelentése kapcsán felhívom az alispán urat, intézkedjék az iránt, hogy a balmazújvárosi Földmívelők Egylete, mely a Társadalmi Forradalom czímű lapot járatja, kellő módon megfigyelés alá vétessék, annak megállapítása iránt, vájjon az egylet mint ilyen lap, illetőleg a lapban foglalt eszmék terjesztése érdekében nem működik-e közre és amennyiben az oly irányú tevékenység beigazolást nyerne, hogy az egylet ellen az alapszabályban meghatározott hatáskör és czélok be nem tartása miatt teendő intézkedés végett a vizsgálati iratokat terjessze fel hozzám. Budapest, 1908. március 2.”

Ez az epizód azért érdemel figyelmet, mert az Országos Földmívelő Párt alapítása előtt egy hónappal még az egylet felosztásának lehetősége is felmerül a Társadalmi Forradalom című lap járatása miatt.

A koalíciós kormány míg az egyik oldalon fellépett a parasztság szervezeti kerete, politikája ellen, alig néhány hónap elteltével engedélyezte a balmazújvárosi párt megalakítását. Ennek okait és összefüggéseit kívánjuk bemutatni.

1908-as rendőrségi összfoglaló jelentés többek között ezt írta a magyarországi szocialisztikus mozgalmakról: „Az általános, egyenlő választójog propagálása érdekében az Országos Radikális Párt vezetői, hogy eszméikkel a földmívelőkhöz közelebb jussanak, a múlt évben megszűnt Független Szocialista Szövetség tagjainak támogatásával április 6-án Balmazújvároson megalakították az Országos Földmívelő Egyletet. A párt április 18-tól a Föld Népe címmel hetilapot ad ki.”5

A balmazújvárosiak kapcsolatot alakítanak ki az Országos Radikális Párttal, illetve Kristóffy József volt belügyminiszterrel, aki Ferenc Ferdinánd köréhez tartozott. Ennek egyik bizonyítéka a párt 1908. március 7-i kongresszusán való részvételük. A tanácskozásról készült részletes rendőrségi jelentés szerint az ország különböző városaiból jött küldöttek voltak jelen a budapesti Akadémiai utca 7-ben tartott értekezleten.6 A résztvevők között találjuk a Hajdúság képviselőit: Pokrócz Ferencet Balmazújvárosból, Sebesi Istvánt Bagamérból és Hüse Jánost Hajdúszoboszlóról. A kongresszus résztvevőinek megállapítására kiküldött bizottság vezetője dr. Baross Gyula, nyugalmazott főispán, aki egy hónap múlva a balmazújvárosi párt jogtanácsosa és a lap egyik szerkesztője lesz. (!)

A tanácskozáson felszólalt Pokrócz Ferenc is: „Hajdú megyéből jöttünk, s ott a parasztpártot képviseljük. Eljöttünk, hogy meggyőződést szerezzünk arról, hogy vajon a polgári radikális párt követeli-e azokat a dolgokat, amit mi zászlóinkra írtunk. Mi azért küzdünk, hogy joga legyen Magyarországon a legutolsó polgárnak is. A radikális párt jóléti intézlmé- nyek megvalósítására törekszik és evvel a törekvéssel régi harcosokkal fog találkozni. Ezen kijelentésemet vegyék őszinte köszönetképp.”

5 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak' 1908. Bp. 1909. 663. old. idézi: Pölöskei Ferenc—Szakács Kálmán: Földmunkás és szegényparasztmozgalmak Magyarországon 1848—1948 I—II. 1962. 426. old. Pölöskei Ferenc: A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkáspárt megalakulása 1909—1910, Bp. 1963. 52. old. Béres Sándor: A balmazújvárosi agrármozgalmak története, Alföld' 1969. 9. sz. 49. old. Önosi László: A parasztmozgalmak'. .. i. m. 81—88. old.

6 BFLVI. (1) a. 1883—1918 Polgármesteri hivatal elnöki iratok 443/1908.

50