A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Orvos Erzsébet: Adalékok a latin nyelv debreceni kollégiumbeli oktatásához (1853-1914)
tárgy általánosan kötelező, megváltoztatják az osztályzatok neveit.22 Párhuzamos osztályokat szerveznek, eleinte segédtanárok, később rendes szaktanárok alkalmazásával. 1892 óta a 4 alsó osztályban állandó a párhuzamos osztályok megléte. Az 1880-as évek egyesülési törekvései körülbelül 1 évtized után fejtik ki hatásukat. 1891—93-ban a „középiskolai felügyelőtanácsot” megszüntetik és helyébe „egyházkerületi középiskolai felügyelőt” neveznek ki. Ezzel a középiskolák feletti felügyelet közvetlenebb lesz. Gondot jelent a tanárok szakképesítése. 1881-től elméletileg csak szakképesítéses tanárokat vesznek fel, de a régiek továbbra is megmaradnak, hiszen kevés a tanár, s új, állandó tantárgyak jönnek be: rajz, gyorsírás, francia, görögpótló tantárgyak. Kénytelenek 3 osztályt párhuzamba állítani, hittanhallgató ifjakat, mint kisegítőket alkalmazni. A század elején némi javulás mutatkozik, több tanárt vesznek fel, de a tanári fizetés még mindig igen alacsony. Például 1912-ben meghirdettek egy állást latin és görög nyelv tanítására.23 Az évi javadalmazás: 2400 korona alapfizetés, 800 korona lakáspénz és öt 200 koronás ötödéves korpótlék.24 Az 1860-as évekhez hasonlóan felduzzadt a tanulói létszám is. 1901- től a jótéteményeket csökkentették, a rossz tanulókat eltanácsolták, így emelkedett a tanulmányi színvonal, javult a fegyelem, és nem volt olyan gyakori a hiányzás. Űj épületet is kapott a gimnázium 1913-ban. Az 1914- es esztendő, az I. világháború kezdete a gimnáziumoknak is súlyos terheket jelentett. Elvisznek 8 tanárt katonának, ezért össze kellett vonni az osztályokat. Mivel beköltözik a katonai kórház, a kollégiumból a bentlakásos tanulóknak künnlakásra kell kiköltözniük. Szüneteltetni is kellett a tanítást, pl. a kitört kolerajárvány miatt. A tanulmányi színvonal, a szorgalom hanyatlik, s mivel a felső osztályok növendékei katonakötelesek, hamarabb kellett érettségi vizsgát tenniök. A tantárgyak összeállításánál ideiglenesen egyes tantárgyakat mellőznek, például a rendkívüli tárgyakat. De — s ez utal arra, hogy még ebben a zűrzavaros időben is fontosnak tartják a latin tanítását —, a reáliskolában továbbra is tanulni kell a latin nyelvet.25 Az 1919-es román megszállás után következett a számonkérés ideje. Az iskola akkori igazgatója, Karai Sándor megejtette a tanárok igazolását, s politikailag nem talált kifogást az igazolás a tanári karnak a Tanácsköz22 1853-ig csak 4 osztályjegy volt, tárgycsoportonként osztályoztak (erkölcsi viselkedés, vallástan, nyelvek és az összes többi tantárgy). Ezután minden tantárgyból kaptak jegyet, mégpedig: kitűnő (eminentia), első (prima), másod- (secunda), harmad- (tertia) osztályú. 1867/68-as tanévtől a kitűnő osztályzat elnevezésének! megtartásával a jeles, elegendő és nem elegendő jegyek kerültek használatba. 23 TtREL II. 7. d. 1. 24 1893-ban 1200 Ft volt az évi törzsfizetés -f- 400 Ft a lakbér; 1897-ben pedig az évi törzsfizetés négy fokozatú, 1200, 1400, 1600, 1800 Ft. 25 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 1914. évi augusztus hó 24-iké- ről 114.811. sz. a. valamennyi rendelkezés és vezetés alatt álló középiskola igazgatóságához intézett rendelete az 1914/15. tanév megnyitására vonatkozólag. TtREL. II. 7. d. 1. 39