A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Orvos Erzsébet: Adalékok a latin nyelv debreceni kollégiumbeli oktatásához (1853-1914)

Nem véletlen, hogy 1858-ban a tanárok és az egyházmegyék is tiltakoznak a gimnáziumi tanrendszerben az önkormányzati jogok érvényesítéséért, és új tanrendszert fogadnak el.

Az 1858. évi gimnáziumi szervezet az Entwurf gimnáziumának magyar nemzeti és protestáns szükségleteinkhez való alkalmazása volt. A 8 osztályos rendszer és a szakrendszer megtartása mellett az algimnáziumban újra osztálytanítót neveznek ki. A tantervben a magyar nyelvi órák számát 22-ről 29 órára emelték, az idegen nyelveknél pedig a latint az I., a németet a III., a görög nyelvet pedig az V. osztályban kezdték el tanítani. így jobban megszilárdultak a nyelv elemei. A tanmenetben nem változtattak, viszont a latin nyelv óraszámát 50-ről 54-re emelték, a német nyelvet a 32 óra helyett 24-re, a görög nyelvet 28-ról 24-re szállították le.

A legfontosabb újítás azonban az volt, hogy fölvették a hazai történelem tanításának tantárgyát. (Korábban nemzeti történelmet igen nehezen lehetett tanítani.)

A tankönyvek szerzői közt pedig már magyar nevek is előfordulnak."

A kormány válasza az 1858-as tiltakozásra: az érettségi jogot elvették az iskolától.12 Ha elállnak ettől a tervezettől, visszakapják az érettségi jogot, de addig nem tarthatnak érettségit.

Az 1860-ban bekövetkezett politikai fordulat miatt azonban nem volt szükség az alternatívára, a gimnázium felszabadult a kormányhatóságok rendelkezése alól, visszakapta autonómiáját. A Thun-féle korszak lejárt, s sem a Schmerling-féle provizórium nem bántotta a kollégium önállóságát, sem a kiegyezés nem hozott jelentős változást. Majd 1880-ban, az állami tanterv bevezetésével alakul ki az állami normáknak megfelelő egységes protestáns gimnázium.

1860-ban hozzálátták egy új tanterv készítéséhez, amelynek az volt célja, hogy a debreceni és sárospataki főiskolát közös elvek alapján rendezzék be. Ez az ún. „erdőbényei szervezet”. Ennek alapján megmarad a nyolc osztályos képzés, ugyanakkor párhuzamos osztályokat állítanak fel.

A latin tantervben változást jelent, hogy a 4 felső osztály mindegyikében 3 klasszikus írót kell olvasni, a görög nyelvet az V. osztályban kezdik, és Homérosz, Démoszthenész olvasásáig vezetik a tanulókat. A tervezet hibája az, hogy nem jelölték meg az egyes tantárgyak heti óraszámait sem.

Érdekes, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a latin nyelvnek.“ A nyelv tanításának célját a következőkben határozza ímeg: „ . . . a nyelv alapos megismerése, gyors és helyes használata nemcsak az irodalom alsóbb nemű termékeinek megértésére, hanem rövid mondatok, mondatsorozatok, körmondatok és ún. chriak fogalmazására, s ezáltal előkészíti Szepesy Imre, Vass József, Varga János.

12 1859. jún. 24. 9872/570. sz. miniszteri rendelet nyomán.

13 A latin nyelv és irodalom taníttatását fontos okok követelik, nevezetesen:

a) alakilag bevégzett nyelvtannal és irodalommal bír,

b) oly műtökéllyel és jellemfejlesztési képességgel bír, mely az ifjak lelki tehetségeinek képezésében, mívök és kedélyük nemesítésében fő tényező lehet,

c) egy oly kor szellemét ösmerteti meg az if jakkal, mely nélkül a mostani kor legnagyobb fontosságú társadalmi mozzanatait alaposan megösmerni és méltatni nem lennének képesek.

36